Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Vass Erika: Az 1938-ban Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszus az emlékkönyv tükrében

Népi vol/ósossóg о Kórpáf-mec/encében 6. gyakban is kifejeződött: a kegytárgyak mellett volt, aki nemzeti színű ceruzákat, illetve a református vallású Horthy Miklóst ábrázoló képeslapot vett. Horthy Miklós — lévén, hogy nem római katolikus vallású volt — az egyházi rendezvényeken nem szerepelt. így például amikor Pacelli bíboros megérkezett Budapestre, az állomáson Horthy Miklós fogadta őt

56

, majd elkísérte a Mátyás templomig, de a templom előtt elváltak egymástól.

57 A kormányzó egy fogadóest alkalmával mondta el köszöntő beszédét/" A kongresszus fővédnöke viszont az ő felesége, a római katolikus vallású Purgly Magdolna volt,

59 a vallásos gyűléseken pedig a politikai élet olyan jeles személyiségei is felszólaltak, mint például Hóman Bálint tárcanélküli miniszter,'

0 Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter

61

, Kánya Kálmán külügyminiszter

62 és Imrédy Béla miniszterelnök,

63 akit 1938 május 12-i kinevezésében a közelgő világkongresszus is közrejátszott: ezáltal a református kormányzó mellé római katolikus személy került az ország élére.

64 Az emlékkönyvben a kongresszus mint lelki jelenség szerepel. Ezzel szemben az egykori résztvevők szabadidejükben elindultak felfedezni a várost: voltak, akik a fontosabb műemlékeket keresték fel, mások a Vidámparkba és a Corvin áruházba mentek el. Ezt a profán képet az utazási füzet jeleníti meg, amelyet minden résztvevő megkapott. Ebben a belépőjegyek mellett reklámok olvashatók, amik már a szórakozási, fogyasztási kínálatot tartalmazzák, szemben a krisztusi szegénység hirdetésével. Összegzésként megállapítható, hogy az emlékkönyv funkciójának megfelelően fontos szerepet töltött be az események megörökítésében. Mivel rengeteg képet közöltek benne — elsősorban az állami és egyházi vezetőkről, illetve a monumentalitását kifejezendő céllal a tömegről, a feldíszített Budapestről -, egy némafilmhez hasonlít: a beszédek között rövid összekötő szövegek ismertetik a történteket, a képek pedig — akár a szövegek elolvasásának mellőzése esetén is - az események újbóli átélését segítik elő. Jegyzetek 1. Gál Ferenc-Erdő Péter—Diós István: Eucharisztia In: Diós I. szerk. Magyar Katolikus Lexikon III. Budapest 1997. 386. 2. Diós István: Eucharisztikus Kongresszus. In: Diós I. szerk. Magyar Katolikus Lexikon III. Budapest 1997. 393. 3. A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Emlékkönyve. Közrebocsátja a kongresszus előkészítő főbizottsága. Budapest 1938. 9. 4. Uo. 12-13. 5. Uo. 16-18. 6. Uo. 32. 7. Uo. 210. 8. Schechner, Richard: The Future of Ritual. New York, 1995. 227