Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Vass Erika: Az 1938-ban Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszus az emlékkönyv tükrében

Nép/ vallásosság a Kárpát-medencében 6. zánk történelméről az emlékkönyvet olvasók számára? Az, hogy az elmúlt évszázadok alatt Magyarországot, Mária országát

42 folyamatosan szoros, jó kapcsolat fűzte a vatikáni államhoz — szó sincs például Kun László kiátkozásáról. Ha voltak is nehézségek a történelmünkben, mint például tatár vagy török dúlás, azt mindig sikerült leküzdeni, elsősorban a pápák támogatásának köszönhetően. II. Szilveszter pápa elküldte a koronát, a törökverő Hunyadi János harcát III. Calixtus pápa is támogatta, majd Buda török alóli felmentése kizárólag XI. Incének köszönhető.

43 Egy sikerfolyamat, a dicsőséges történelem képe bontakozik ki az olvasó előtt. A nehézségek, idegen hatalmak általi megszállások eltörpülnek. A katolikus vallás — ahogyan 900 évvel korábban is — a Nyugathoz való kötődés jelképeként jelent meg. Hazánk ismét Európa védőbástyájának

44 szerepében tűnt fel Sztálin és Hitler birodalmai között. Hogy hazánknak ez a szerepe mennyire népszerű volt ebben az időszakban, azt Aba-Novák Vilmos Francia — magyar történelmi kapcsolatok című falképsorozata is bizonyítja.

45 E szerep alapján Magyarország alkalmasnak tűnt, hogy Közép-Európa vezető állama legyen, ahogyan azt a példaképül állított Szent István idejében is tette. A kongresszus tehát kedvező képet alakított ki hazánkról a világban, egyfajta propaganda volt a világ támogatásának megszerzéséhez. És mi az, amiről nincs szó a könyvben, amit elfelejtettek? Egyrészt a Habsburg uralkodókat, másrészt Trianont. Mindkettő azzal magyarázható, hogy említésük által megsemmisült volna a dicső történelem illúziója, a Szent István-i független és a Kárpát-medence egészére kiterjedő ország képe. Trianon meg nem történtté tétele is a jelennek a múlthoz, a Szent István-i dicső korhoz való igazítása, mintha eltűnt volna a jelen és a múlt közötti különbség. Emellett kimondatlanul is érezhető volt a múlt eseményeinek a sikeres jövőt megjósoló képe: a pápák segítségével a múltban mindig sikerült kivívnunk a győzelmet. így lesz ez a két állam jelenlegi együttműködése, az Eucharisztikus Világkongresszus után is. A kongresszus a megújulást, a bűnök bocsánatát jelentette az egész nemzet számára. 1937. Szentháromság vasárnapján, a szentév megnyitóján Izajás prófétát idézték: az a nép, amely elfordul Istenétől, elpusztul.

46 Trianon tehát mint büntetés

47 értelmezhető, aminek megsemmisítéséért vezekelni, megtisztulni kell. Az ország sorsának jobbrafordulása csak így lehetséges. A történelmi múlt színrevitele a helyszín kiválasztásában is megmutatkozott. Az egyik fontos helyszín a Szent István bazilika volt. Többek között itt nyitották meg a szentévet, itt rendezték meg a kongresszus alatt az egyházi személyeknek szóló rendezvényeket. A záró napon pedig a Szent István bazilika és a Hősök tere közötti utat tette meg a körmenet. így kapcsolták szimbolikusan össze a történelmi időket a jelennel. A Hősök tere az ezeréves múltat tette hangsúlyossá. Az ott felállított oltár a ró225