Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Vass Erika: Az 1938-ban Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszus az emlékkönyv tükrében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében ó. pes.

29 A múlt jelenvalóvá tételére az ünnep szolgál, s ezáltal elevenen tartja a közösség identitását.'

0 Ebben töltött be fontos szerepet e kongresszus is. Az ünnepség során a szervezők arra törekedtek, hogy minden társadalmi rétegnek meglegyen a maga saját rendezvénye. Ebben is az egyház társadalomszervező szerepe nyilvánult meg. A munkások mint a marxizmus által fenyegetett társadalmi réteg jelentek meg, az értelmiség pedig úgy, mint akik gyakran a tudományosság és a hitetlen irodalom befolyása alá kerülhetnek. Számukra a vallástalanság és a szekularizáció ellenpólusaként lelkigyakorlatokat, miséket szerveztek." A kongresszus ideje alatt a különböző korcsoportoknak, társadalmi rétegeknek külön-külön miséket, rendezvényeket tartottak: volt például gyermekek miséje,

12 katonák miséje,

33 magyar leányifjúság gyűlése/

4 százötvenezer férfi éjszakai szentségimádása.

1

' A „magyar falu népét" népviseletbe öltözött személyek reprezentálták, mint például matyó gyerekek

16 és egy 100 éves alföldi parasztember.

17 A falusiak, akik a tömegbázist alkották, a könyvben mint gyökér vagy talapzat jelentek meg, „...amelyen a nemzetnek minden anyagi és kulturális ereje nyugszik."

18 Magyarság A kulturális imázs kialakításában meghatározó szerepe volt a történelmi múlt megjelenítésének. Amint említettem, az Eucharisztikus Világkongreszszust összekötötték Szent István halálának 900. évfordulójával. Ő volt az a személy, akire felszólalásaikban egyaránt hivatkoztak a magyar és külföldi résztvevők, köztük Pacelli bíboros. Első királyunk mitikus hősként jelent meg az emlékkönyvben. Ennek oka az, hogy az I. világháború után kialakult kaotikus állapotban a hatalomra jutott politikai elit hatalma szentesítéséhez Szent Istvánt választotta alapul. Azáltal, hogy az ünnepségeken a magyar királyság megalapítójára emlékeztek, a nemzetnek nem csupán a múltját reprodukálták, hanem identitásának alapjait is. Az ő politikájának követése jelentette a reményteli jövő eljövetelét. Az emlékkönyvben ezért nagyon gyakran párhuzamba kerültek a jelen eseményei Szent István korával. Megemlítik, hogy Lengyelország is pályázott az Eucharisztikus Világkongresszus megrendezésének jogáért.

3

' Hozzáteszem: annak idején a koronáért is egyszerre jelentkezett a két ország.

40 Amikor megérkezett hazánkba Pacelli bíboros, a pápa küldötte, akkor a hivatalos fogadás színhelye Székesfehérvár volt, Szent István városa. Pacelli bíboros megérkezését az emlékkönyv Asztrik apátéhoz hasonlította, aki elhozta II. Szilveszter pápától Szent Istvánnak a szent koronát.

41 A korona többször előfordul az emlékkönyvben, mint a magyar nemzet és a pápai állam közti folyamatos szoros kapcsolat megtestesítője. Itt szeretnék rátérni az emlékkönyv történelemszemléletére. Mi derül ki ha224