Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Vass Erika: Az 1938-ban Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszus az emlékkönyv tükrében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. mennyire volt szervezett az útjuk. Ettől függetlenül azonban a vasárnapi misén, amelyet Pacelli bíboros celebrált, mindannyian megélték a közösség élményét. A vallási céllal, közös hitük megvallásával összegyűlt tömeg mindannyiukat megerősítette hitében. Nagy szerepet játszott ebben az ünnepség barokkos pompája. Ez az emlékkönyv nyelvezetében is megjelenik: felsőfokú melléknevek, jelzők halmozása,'

8 túlzások,

19 ellentétek 20 tömkelege fedezhető fel a szövegben; egyes részletek azonnal képpé alakulnak át az olvasóban.

:| A könyv a legfényesebb ünnepségnek a május 26-i éjszakai dunai hajós körmenetet tartotta — „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján"

22 -, ám adatközlőim ekkor még nem voltak jelen, ők szombaton, május 28-án érkeztek meg, és hétfőn, a Szent István emlékév megnyitója után indultak haza. A kivilágított és a kongresszus jelképével díszített Lánchíd, valamint a főváros monumentalitása azonban lenyűgözte őket. Visszatérve a közösség megteremtéséhez: miért is volt ennyire fontos a katolikusok egységének, belső kohéziójának bemutatása az emlékkönyv lapjain? Miért ezt hangsúlyozták? Mert 1938 májusának végén még három hónap sem telt el az Anschluss óta, és a kitöréssel fenyegető háborúval szemben ez a kongresszus a békéért imádkozott.

2

' A könyv szavaival élve „imahadjárat"-ot

24 indítottak, illetve „az imádság fegyvereinek forgatásá"-ra

25 szólítottak fel az ateizmussal és Hitler háborús fenyegetésével szemben. Hitler a pápasággal való rossz viszonya miatt nem is engedett Németországból híveket a kongresszusra.

26 Az egyik résztvevő felidézte a pápának a vatikáni rádióállomás leadóján keresztül közvetített beszédét, ami vasárnap a Hősök terén tartott misén hangzott el. Ebből ő a „méltóságteljes békét" kívánó kifejezést jegyezte meg. A közös imádság abban erősítette meg, hogy ez a béke valóban lehetséges. Amint azt tudjuk, ez mégsem így történt. Az emlékkönyvben megjelent a római katolikus és a görög-keleti egyház egységére való törekvés is. A keresztények újraegyesüléséért a Szent István bazilikában az athéni püspök tartott keleti szertartású misét. E törekvést az emlékkönyv budapesti sajátosságnak tekinti, amit azzal magyaráz, hogy Magyarország a két vallás határán helyezkedik el.

27 Emellett szerintem az is indokolja ezt, hogy a könyvben példaképül állított Szent István idején még nem történt meg az egyházszakadás, és a kongresszuson a Szent István-i idők felidézésére törekedtek. Itt utalok a kollektív emlékezetnek arra a sajátosságára, hogy az csakis a hasonlóságot és a folytonosságot tartja szem előtt.

28 Benne sohasem a múlt mint olyan őrződik meg, hanem csak az marad meg belőle, amit a társadalom minden korszakban a maga mindenkori vonatkoztatási keretei között rekonstruálni ké223