Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Vass Erika: Az 1938-ban Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszus az emlékkönyv tükrében

Népi vo/lósossóg a Kárpát-medencében 6. kongresszus emlékeinek megőrzése végett jött létre, hogy formálja a kongresszuson részt vett személyek emlékezetét," és meggyőzze a részt nem vett olvasókat — köztük engem is, aki akkor még nem is éltem — az ott elhangzottakról. Az emlékkönyvre úgy tekintettem, mint egy olyan megnyilvánulásra, ami a kongresszus hivatalos megörökítőjeként azt mutatja be, amit a szervezők láttatni akartak. Ezzel kapcsolatban egyrészt az érdekelt, hogy a szervezők mit tartottak megörökítésre méltónak, olyan információnak, amit az emlékezetnek tárolnia kell, másrészt mi az, amiről nem írtak, amit ezúton akartak elfelejteni?

12 Tanulmányomban nem térek ki az emlékkönyv és a résztvevők visszaemlékezéseinek részletes összehasonlítására. Csupán néhol fogok utalni a kettő viszonyára, vagyis arra, hogy mennyire érte el a kongresszus az emlékkönyvben leírt célját: hogyan hatott a jelenlevők vallásosságára és nemzeti identitására? Meg kell jegyeznem, hogy eddig olyan személyekkel készítettem interjúkat, akik 17-24 éves korukban ekkor jártak először Budapesten, és ezt az igényes kivitelű könyvet csak általam ismerték meg. Anyagilag nem engedhették volna meg maguknak. Volt olyan adatközlőm is, akinek ez a három napos út félhavi fizetését jelentette.

11 Az emlékkönyv pedig jobb módú polgári rétegnek készült. A következőkben két téma, a vallás és a nemzeti identitás köré csoportosítva ismertetem az emlékkönyvben visszatérő motívumokat, hiszen ez a két szempont az, aminek összefonódása a könyv egészét áthatja. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás bevezető írásában így fejezte ki magát: „... bátran és büszkén vallhatjuk magunkat katolikusoknak és magyaroknak."

14 A könyv egészét áthatja a két fogalom szoros összefonódása, amit itt az „és" kötőszó fejez ki. Vallás A könyv egyik folytonosan visszatérő motívuma a közösség, Victor Turner kifejezésével a communitas

15 megteremtése. Egy helyen így írnak erről: „A katolikus hívek az Oltáriszentség vétele által Jézussal egyesülnek s így egyesülnek egymás közt is. Igaz testvérek, a szó szoros értelmében vérrokonok lesznek Jézus teste s vére által."

16 Ez az egység, eggyé forrasztás, Krisztus közelsége fejeződik ki a kongresszus himnuszában is: „ Győzelemről énekeljen Napkelet és Napnyugat, Millió szív összecsengjen, Magasztalja az Urat! Krisztus újra földre szállott, vándorlásunk társa lett; Mert szerette a világot, kenyérszínbe rejtezett. Krisztus kenyér s bor színében Úr s király a föld felett; Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet!"

17 Azoknak az egykori résztvevőknek az esetében, akikkel interjút készítettem, a communitas megélése attól függött, hogy milyen vezetéssel utaztak, 222