Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Jakab Réka: Ellenreformáció a veszprémi káptalan felsőörsi birtokán a XVIII. század közepén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. szókban egyértelműen katolikus templomokról beszéltek a tanúk, nem bizonyítja, hogy az elmúlt egy-kétszáz esztendőben valóban kizárólag katolikusok használatában álltak — de azt sem, hogy a reformátusok tőlük elfoglalták volna. Egyszerűen azért viseltek ezek a templomok magukon katolikus jegyeket, mert —mivel a reformáció idején egész közösségek papjukkal együtt a református hitre tértek— nem volt szükség új templomot építeni, némi átalakítással a régi is megfelelt az új kultikus formáknak. Legtöbb helyen a szentélybe karzatot építettek, eltávolították az oltárokat, szentképeket és a falakat fehérre meszelték. Az 175l-es csopaki tanúkihallgatáson maga az egyik tanú vallotta, hogy a lovasi templomból 1740 körül az oltárt "kibánta". Ezzel azt bizonygatta, hogy a templom "pápista módgyára építtetett", de azt is hozzátette, hogy szentek freskóját is látta, azok azonban már le voltak meszelve." Felsőörs jelentős református falu lehetett, hiszen XVII-XVIII. századi lelkészei közül többen is egyházmegyei presbiterek illetve esperesek voltak. Ezentúl pedig 1707-ben itt tartották a dunántúli egykázkerület rész-zsinatát is. Az 1618. évi szentlőrinci zsinaton, ahol az egyházmegye beosztásáról határoztak, a felsőörsieket Kőszegi Molnár Mátyás lelkész képviselte, aki egyben egyházmegyei presbiter is volt.

16 Az 1629-ben tartott zsinaton Kőszegi már pécselyi lelkész, felsőörsi utóda pedig Rosos Nagy Ambrus presbiter. Kőszegi egyébként később csopaki, kenései, polgárdi, 1657-ben viszont már lepsényi lelkész volt, amiből nyilvánvalóvá válik, hogy a környék falvainak jelentős számú református lakossága volt, akik működő egyházközségeket alkottak.

17 Az 1633-as köveskáli és 1643-as csöglei zsinaton Vezekényi Balázs, mint felsőörsi lelkész és a presbitérium tagja volt jelen.

IS 1654-ben Pápán tartottak zsinatot a dunántúli reformátusok, ahol a lelkészek névsorában megtaláljuk Veresmarti János felsőörsi lelkészt is. Ifj. Gál Imre 1666-68-ban a pápai főiskola rektora volt, majd Felsőörsön szolgált, 1683-ban pedig már Alsóörsön találjuk.

19 Az 1657-es pápai zsinat idején Nemeskéri István volt Felsőörs lelkésze. Szelepcsényi György esztergomi érsek 1674. március 5-re a pozsonyi vértörvényszék elé idézte az ország valamennyi protestáns lelkészét és tanítóját, összesen 715 főt. Közülük 256 evangélikus és 80 református lelkész, illetve tanító jelent meg. A dunántúli kerületből a Balaton-környéki falvakból Endrédi Dániel csopaki, Gál Imre felsőörsi, Szántó Tugi Miklós alsóörsi, Mohácsi István lovasi, Lévai Márton balatonfüredi és Széllyei János fokszabadi lelkészek jelentek meg.

20 1693-ban a dunántúli reformátusok Veszprémben tartották püspökválasztó zsinatukat, melyen az idézett tanúkihallgatásokban említett falvak lelkészei között Csoó István felsőörsi lelkész is részt vett. 1707. június 28-án — mint említettük — Felsőörsön ültek össze gyűlésre a református vezetők. Itt az egyházmegye igazgatására és rendjére, valamint a vallásosság fokozására vonatkozó határozatokat hoztak. A zsinatot 7 70