Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Csáki Árpád: Templomi helyek rendszere Háromszéken a XVII–XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. szabad székekben az alsó classisban adott communi consensu illyen bcczíílletes szabad személyeknek 4 férfi álló hellyeket őrőkősőn Bogdan Gergely urnák fi 1 másiknak Deme Andrásnak, harmadik Albu Mihálynak es a negyedik Deák Andrásnak, Erdöss Andrásnak az ötödiket egy egy forintért. ... Tuson Matthianak is adtak volt eö kglmek ugyan azon templomban egy álló hellyet fi 1, az ajtó tájat."

2

' (Kovászna, 1680) Főleg a hely nélküli szabad székelyeknek szól a taxás helyek rendszere. Több helyen fennmaradtak jegyzőkönyvek a bérek szabályzásáról is, így Csíkkozmáson 1692-ben: „A sanctuariumba... egy férfi ember alája széknek a talaja fl.l,... észak felől az ötödik széknek egy ember alája d.50, asszony ember széknek a taxája egy embernek való d.50."

26 Gyergyószentmiklóson 1643-ben pedig meghagyják, hogy „... valahol a székek taxáját le nem tették, tegyék le ha birni akarják a széket ... egy embernek két széket nem lehet birni."

27 Káinokon az unitárius vizitáció a szentélyben található helyek bérléséről korábbi rendelkezésekre hivatkozva 1755-ben a következőképpen határoz: "...valaki a Szanctuariumban örökös hellyet akar tartani, az Ecclesianak tartozik le tenni egy forintot és birhattya a széket vita durante"

2

" 1760-ban említődik, hogy korábban néhai rétyi Székely Ádám nemes a rétyi eklézsiától vásárolt két templombeli álló helyet.

2

" Falu székei Az egyház, mint a faluközösségen belül jól elhatárolt, törvénykezési joggal rendelkező közösség, szorosan kapcsolódik a falu intézményéhez. A székelyföldi falutörvények, jegyzőkönyvek alapján Imreh István már korábban megállapította, hogy az egyházhoz a közösségi vagyon révén földbirtokossá vált falu patrónusként viszonyul.

10 Erről tanúskodnak a falu erdeiből, szántóföldeiből az egyházi használatra átengedett, ún. "Szentegyháza erdeje" és "Szentegyháza mezeje" elnevezések. A faluközösség a maga során gondoskodik a falubíró és egyéb választott előjáróságok révén, a papi és mesteri fizetés maradéktalan és időben való beszolgáltatásáról, javadalmaik megóvásáról (papilak, deákház, kertek javítása). Ugyanakkor a közösségen belüli munkamegosztás elve alapján a templom, a cinterem, temetőkert gondozásáról is rendelkezik. A templomi helyek rendjére is felvigyáz a falu. Csíkkozmás 1608. évi falutörvényei szigorúan meghagyják, hogy „a megyebíra és szentegyházfia" engedélye nélkül senki széket a templomba be ne tegyen." A falu tehát magáénak tekinti a templomot, ebben magának fenntartott székeket. Ezt példázza László Mihály nemes 1694-beli pere a papolci eklézsia ellen, mert „az Orbai 154