Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Csáki Árpád: Templomi helyek rendszere Háromszéken a XVII–XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. tserében két darab falun való jószágot minden rajta való épületekkel edgyütt, és minden hozzá tartozandó pertinentiákal edgyütt, Erdőn, Mezőn, Templomban, falun, és réten lévőket Gidófalván ... Ezen különösségnek okát a legrégibb időkben kelle keresni, mikor a Székely Nemzetségek a keresztyén vallásra térvén, magoknak Nemzetségek és Ágazatok szerint Templomokat Is ülő helyeket épített közerővel, s a vagyon menyisegnek és köz szolgálat nagyságához képest mindenik Familiának kimutattatott a templombéli ülő vagy álló hely, mely idővel, sőt ma is némely Székely Helységekben, p.o. Létzfalván, mint birtokos jus (accessorium ad principale) ugy nézettetik." A templomi ülő- és állóhelyek a székely örökség részeként a szerzett javak közé tartoztak. Werbőczi Hármas Törvénykönyve szerint a templomi üléshely, mint aquisitum nem egyéb mint a pénz [mely] az ingó bingó marha-közibe számláltatik, a fiaknak pedig, és leányoknak egyenlő részek vagyon attyoknak és annyoknak ingó és bingó marhájokban. (Tripartitum Pars.I. Tit. XIX)

12 A székek feletti vitákban szereplő legfontosabb, perdöntő bizonyító elem a helyek örökletessége. Csíkszentmiklóson 1618 június 6.-án Petki Farkasnénak ítéltek a templomban egy peres álló-helyet, miután megbizonyította, hogy "..nekem őstől maradt mind az két álló hely".

13 Hasonlóan érvel 1646-ban Sepsibesenyőn Babos Tamás is "...megh bizonyita Babos Thamas mint Actor hogy eösreis eötet illetne .. az álló hely." A kovásznai Vájnák pedig így védekeznek egy hasonló perben: "..az perben forgo templombeli álló hellyek Vájna jusra valók, s arra birattattak ab antiua, és senkinek sem el nem adták sem el nem ajándékozták." Nem ritka ugyanakkor az esperesi egyházlátogatásról vagy Quindenális székről magasabb fórumra felterjesztett peres ügy sem. 1697-ben a Háromszéket látogató Veszprémi István püspök az néhai ICönczei Ferencz árváját Ferenczet atyja által a kézdi-vásárhelyi egyházban bírt ülő hely birtokában meghagyta "..úgy hogy a mig fel nevekedik, senki el ne idegenithesse, hanem ő maga birhassa, mint az édes atyja birta, és mint ezen sz. Ecclesiának tagja lévén ő maga is"

14 A családi vagyon atyai ágon, fiúgyermeken keresztül öröklődik, a lány ebből negyedet kap, kiházasításakor pedig perefernumot. Jól tükrözi ezt egy, a XVII. század első felében Székelyföldön tartott katolikus vizitáció határozata is, mely szerint : „... az asszonyok az uraik után kapják a [ templombeli] széket...".

15 Eladás

16 (Tripartitum Pars. I. Tit. V., Pars.I. Tit. LVII.) kizárólag az atyafiak megkínálása után (Tripartitum Pars.I. Tit.LX)

17 lehetséges, kihalás esetén pedig a rokonságra, majd a szomszédokra száll, kivéve árulás, fej- vagy jószágvesztés esetén, mikor a fejedelmi birtokok közé sorolják. 157