Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Csáki Árpád: Templomi helyek rendszere Háromszéken a XVII–XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Anyai jusson ugyanakkor örökölhet a lány, akárcsak a szerzett atyai jussokból is. " része vagyon a leánynak abban a Jószágban, melyet az ő Attya, vagy Annya pénzzen vett...."

18 Ennek értelmében 1689-ben említődik „Székely Mózesnének az apjától Szabó János maradott állóhelyei a dalnoki templomban."

19 1760-ban egy kontraktuális levélben néhai tekintetes nemzetes rétyi Székely Ádámnak a rétyi templomban levő két ülő helye említődik, „mely két ülő hely devenialt leányára Tompa Istváné Székelly Ágnes asszonyra."

20 A templombeli hely értékét tükrözi a perek nagy száma, illetve a kívánt hely megnyerése érdekében felhozott alapos jogi argumentációk pontossága. Mindezek arra mutatnak, hogy a XVII. században már létezik a Székelyföldön, a prókátorok számából ítélve egyelőre még egy szükkörű, jogi értelmiség, mely azonban képes helyi szinten megoldani a peres ügyeket. Ezen, törvények által szabályzóit birtoklási formák alapján a XVII-XVIII. században Háromszéken a következő kép rajzolódik ki a templomi ülő-és álló helyek rendszeréről. Templomi álló-, ülőhely mint az örökség része (családi örökség vagy aquisitum) A templomi helyek mint а magántulajdon része (szerzett javak) levéltári forrásokban többnyire végrendeletekben, vagyonösszeírásokban szerepelnek. A templomi hely szerzésének módozatai: öröklés, házasság, vásárlás, földek bérlése (arendálása) révén volt lehetséges. A korabeli birtokviszonyokra a kisbirtok jellemző. Csupán néhány, a főnemesség soraiba tartozó család szerzett fejedelmi adományként nagyobb birtokot. A XVII. század első felében, főleg a Rákócziak alatt ún. armálislevéllel megnemesítettekkel nő a kiváltságosak létszáma, anélkül azonban hogy birtokadományban részesültek volna. A gond abból keletkezett, hogy bár patrónusok, vagy a szokottnál mindenképpen többet contribuáló nemesség, családi birtokaitól távol eső részbirtokokról lévén szó (Tripartitum Pars.I. Tit. LXX.)

21

, egy része nem lakott a faluban, de továbbra is "megváltotta" a kepével templomi helyeit. Sepsibesenyőn 1746-ban a hívek arról panaszkodnak hogy „némellyek azok közül (a Tekintetes Patrónus és Possessorok ö kegyelmek- Cs.Á.) itt sem laknak, kepét sem adnak, mégis nevek alatt 16 ülö helyet az aszszonyi renden egy személlyel biratnak és a locumtenens más rendű és patrocinálo nemességnek nem akarják engedni az által ellenben való első classisokat."

22 Az öröklés mellett a birtok vásárlás révén való templomi helyszerzés emlékei nagyszámban maradtak fenn. Az áruba bocsájtott birtok mellett ezen kontraktuális levelek megnevezik az ehhez tartozókat is. 152