Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Csáki Árpád: Templomi helyek rendszere Háromszéken a XVII–XVIII. században

—! Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Csáki Árpád Templomi helyek rendszere Háromszéken a XVII-XVIII. században Hat évtizede jelent meg Nagy Géza tanulmánya- Társadalmi ellentétek az erdélyi református egyházban címmel,' mely az erdélyi reformátusság aranykorának, a XVII. századnak néhány, az előző században gyökerező társadalmi vonatkozására hívja fel a figyelmet. A XVI. század közepétől ugyanis Erdély egyrészt a reformáció révén alapvető vallási-, az önálló országrésszé válásával politikai-, de ugyanakkor, és itt kiemelten gondolunk a Székelyföldre, társadalmi változásokon megy keresztül. A politikai-, társadalmi változások kézzelfoghatóan megjelennek az egyház életében közvetlenül, vagy akár közvetett módon- gondolunk az egyre jobban elkülönülő társadalmi rétegek (és itt újra a Székelyföldre utalunk) közti feszültségekre. Az egyházi keretek között végbemenő társadalmi ellentétekre jó példa az egyházi hatóságok ellen való egyéni vagy csoportos fellépés(ek), vagy az egyházi keretek között, egy, a templomban megjelenő, de alapvetően az ülésrendből következő társadalmi gyökerű székviták, lökdösődések, veszekedések. A templomi padok használata miatt felmerült vitás ügyeket, a székpereket az esperes intézte, rendszerint az egyházlátogatás alkalmával, súlyosabb esetben a parciális zsinaton. Az esperes a vizitációk során évente számbavette az egyházközség minden vagyonát, ingatlanait, hogy azokban semmi hiány ne legyen. Többen is rámutattak, hogy a templom a helyi társadalom kicsinyített képe. Sz.Gazda Enikő pedig rávilágít arra, hogy a világi törvények súlyos büntetéseivel szemben az enyhébb (többnyire pénzbírsággal vagy excommunikálással sújtó) egyházi büntetésben reménykedve, a templom megfelelő hely a földesúrral szemben érzett ellenszenv megnyilvánultatására.

2 Cs. Bogáts Dénes adatait felhasználva Juhász István egy 1544-ből származó, angyalosi Forró család templomi helyeiről szóló tanúvallatást jelöli meg a perlekedések legrégebbi emlékeként. Magunk részéről a 16. század utolsó évtizedeitől kezdődően találtunk és idézünk hasonló adatokat a Kezdi széki Dalnokból. ( 1580).

3 Püspöki vizitáció Háromszéken 1653-ban foglalkozik templomi székek peres ügyeivel a rétyi és eresztevényi templom kapcsán.

4 149