Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Horváth József: Végrendeleti adalékok a Veszprém megyei falvak népi vallásosságához a XVIII. század második feléből

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. betegséget is Isten akarataként fogadják el: a Nemesszalókon 1759-ben testáló idősb Szaloky András pl. „... életemnek nyolczuan eßtendeje táján, a' Felséges Mindenható Ur Isten az Szivßorito súlyos nyavalyák által utolsó végemet kőzelittettvén" tartja fontosnak, hogy a korabeli falusi végrendeletek többségénél lényegesen részletesebb és pontosabb utolsó rendelést tegyen.

20 Ez utóbbi bevezető kapcsán érdemes azonban utalnom arra is, hogy Szaloky András azon ritka testálóink egyike, aki fontosnak tartotta életkorát megemlíteni: erre a lényeges tényezőre nemhogy a falusi, de a XVIII. századi mezővárosi testálok sem nagyon szoktak adattal szolgálni — megerősítve ezzel Tóth István György azon megfigyeléseit, melyek szerint a 17-18. századi kisnemesek és parasztok még nem nagyon tartották számon pontos életkorukat.

21 Néhány esetben találunk példát arra, hogy a testáló a bevezetőben alaposabban igyekszik megindokolni utolsó rendelésének indítékait; a motivációk között többnyire vallásos jellegűek is szerepelnek. Ezek közül az egyik legérdekesebb az a hely megjelölése nélkül, de tartalmából ítélve bizonyosan falun,

22 1759. október 9-én kelt testamentum,

23 melynek teljes bevezetőjét érdemes idéznem: „En, Urban ki múlt Németh István Kedves Férjemnek Özvegye, Kajári Susánna, Isten О Sz. Felsége által a' nyavalyák 's fájdalmak által ágyam fenekéhez Szegeztetvén; minthogy életem határa e nyavalyáim kőzött bizonytalan Sőt kétséges gyógyulásom, Istennek amaz parancsolattya Szerént mellyet tett amaz kegyes Ezechiás Királlyhoz: Rendeld el a' te Házad népét; kivántam Istentől adatott kevés javaimat, Isten dicsősségére az Ekklesiákra, Templomokra, Fiamra, és a' kikre illik, még a' koporsón innen, élő szóval, Testamentom szerént el hagyni." Az idézett bevezető gondolatok közül az Ezekiás király történetére való hivatkozás a legizgalmasabb: erre a Veszprém megyei anyagban eddig több példát nem leltem, de Győrött is csak egyszer bukkantam rá, az evangélikus vallású, saját Bibliájáról is rendelkező Matkovics Erzsébet asszony 1756-ban készült végrendeletében;

24 viszont joggal feltételezhetjük, hogy a végrendeletkészítés Kristóf Ildikó által kutatott" „normái" között fontos szerepe lehetett ennek a bibliai figyelmeztetésnek is. A kép teljességéhez el kell mondanom azt is, hogy forrásaink egy kisebb részében nem olvashatunk a fentiekhez hasonló, vallásosságra utaló gondolatokat. Kardos Mihály 1787-ben Nórápon kelt, több kérdésben is meglehetősen részletes végrendeletében egyetlen ilyen jellegű utalást sem tett;

26 de nem találunk ilyen „nyomot" pl. Alsóörsön lakozó Morocza Gergely 1744-ben készült utolsó rendelésében

27 sem. Az esetek többségében azonban legalább egy apró utalást találunk: a legérdekesebb példa erre talán Sallay Klára 1793ban Közép-Iszkázon kelt, valószínűleg a tanúként jelen lévő Kotsy Antal helybéli nótárius által papírra vetett, mindössze négy — a keltezéssel együtt öt — 138