Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Kriza Ildikó: A pétfürdői református egyházközség a háborúban és a kommunizmus idején

Egyháztörténet felekezetek együttélése csony Sándor, Viktor János tevékenységéhez tartozó Református Ébredés írásai bizonyítják ezt. A belmissziós munka kiteljesedésével függ össze a péti reformátusok önszerveződése. 2. Pétfürdő 1997-ben lett önálló település. A helynév eredetéről Kiss Lajos így vélekedik: Pétfürdő 'Várpalotához tartozó település' (1913 Hnt. 1044 de, 1. 1150 k.) Neve megtalálható a 13-14. sz,ázadban Anonymusnál „in campo Peytu" (=Pcjtü mezején) kifejezésben. A Pét helynév puszta személynévből alakult magyar névadással. Az alapul szolgáló személynév valószínííen a magyar Péternek a rövidüléses becéző alakja. A -fürdő utótag a helység gyógyfürdőjére utal. v. ö. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1980. 511. 3. Például nem található meg az 1952, 1954, 1957-es Helységnévtárakban. 4. Szigcth Gábor: Szintetikus ammóniagyártás a várpalotai lignitből. In: Magyar Mérnök és Épitész-Egylet Közlönye 1934. IX. (Klny. 1-28.) , Ury János: A Magyar Ammóniagyár Rt. története. 1927-34. in: Várpalotai füzetek 3. (szerk. Ury János) Várpalota 1993. 72-113 5. Pétfürdő történetéről Angeli Imre szándékozott nagyobb lélegzetű munkát írni. Megjelent: Angeli Imre: Munka és életkörülmények a Péti Nitrogénművek Rtnél 1930-1945. In. Várpalotai füzetek 3. (szerk. Ury János) Várpalota 1993. 621. A gyár történetét összefoglalta Karcagi László: 45 éves a Péti Nitrogénművek Pétfürdő. 1976. című könyve. 6. Több monográfia foglalkozik Várpalotával, amelyeknek egy-egy kis részlete vonatkozik Pétfürdőre. Hasonlóképpen a Várpalotai füzetek című sorozat és a Várpalotai Helytörténeti Értesítő elsősorban Várpalotára figyel, kevésbé szól az odacsatolt Pétfürdőről, Inotáról. 7. Szíj Rezső: Várpalota. Bp. 1960. (Az új, reprint, mellékletekkel kiegészített kiadás 1996-ban jelent meg. A dolgozatomban erre a kibővített kiadásra hivatkozom.) A szerző 1956-ban kapott megbízást a szocialista város bemutatására, de a politikai események és a hírhedt füredi beszédért történt internálás miatt a városszociológia később készült el és 1960-ban jelent meg. 8. Az 1995-ös Helységnévtár szerint Pétfürdő Várpalotához tartozik, 5268 lakosa, 829 háza, 1860 lakása van, de 1986-ban Bráz János tízezer lakosról szól. (Bráz János: Várpalota é. n. Várpalota-Veszprém 89.) 9. 1929-es gazdasági válság idején a Bethlen-kormány átfogó gazdasági fejlesztési programot dolgozott ki, amelynek egyik láncszeme volt a mezőgazdaság fejlesztését segítő műtrágyagyár létesítése. Stefanovics Jánostól a kincstár vásárolta meg a mezőgazdasági szempontból nem értékes területet. V. ö. Ury János i. m. 1991. 84.) A kis fűtőértékű várpalotai szén és a helybeli dolomit hasznosítására így került sor. 10. Ury i.m. 72-113. 11. Szíj i. m. 10. 12. A kezdeti nehézségekről hírt adott a Népszava 1931. aug. 20-i száma, amelyet később gyakran és sokszor idéztek, újraközölte Angeli Imre i. m. 7. 13. 1934. augusztus 12-14-ei minisztertanácsi ülést Veszprémben tartották. A kormány reformpolitikája a péti nitrogénművek fejlesztésére is kitért. 14. Karcagi i. m. 32. 15. 1940-ben került sor a felszentelésre. V. ö. Untsch Elvira: A pétfürdői Szent László tiszteletére szentelt templom rövid története. In Várpalotai füzetek 3. 62.