Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Kriza Ildikó: A pétfürdői református egyházközség a háborúban és a kommunizmus idején

Egyháztörténet, felekezetek együttélése 16. 1940-ben 15 havi fizetést kaptak az állandó alkalmazásban lévők (v. ö. Angeli i.m. 19.) 17. Karcagi i. m. 41. 1937-ben bevezették a napi nyolc órás munkaidőt. A mérnökök heti 44 órát dolgoztak. Kedvezményesen vagy ingyen kaptak lakást, a téli tüzelőről a gyár gondoskodott. Számos juttatás mellett figyelemre méltó tény, hogy a várpalotai nyilvántartások szerint a Nitrogénművek könyvtára volt a legnagyobb és a legolvasottabb. A gyár vezetése törődött a munkásokkal, a kölcsönkönyvtár nyújtotta kulturális tájékoztatást a helybeliek igénybe vették, v. ö. Könczöl Imre: Könyvtár és könyvtárkultúra Várpalotán. In: Veszprém Megyei Könyvtárak Értesítője 1965. A péti lakosság művelődési lehetőségeiről szól Pacsuné Fodor Sára: Kulturális élet a két világháború között Várpalotán. Várpalota, 1994. 112. 18. Lelkigondozó 1943. 6. sz. 136-137. lapján a szórványgyülekezetek eseményei között található Hölgye Endre aláírásával a rövid tájékoztató az önállósulni kívánó gyülekezetről. 19. Lelkigondozó 1943. 6. sz. 137. Llölgye Endre közlése 20. Karcagi i.m. 44. Lengyel Lajos visszaemlékezése szerint a 30-as évek elején a diplomások napi- illetve heti bérért dolgoztak, (v. ö. Angeli i. m. 12. és Karcagi i. m. 28.) 21. A templom tervezője Pázmándy István és Paál Ferenc volt. (Untsch i. m. 71.) 22. Lelkigondozó 1946. 6. sz. 136. 23. Pap László-Bucsay Mihály (szerk.) A Budapesti Református Theológiai Akadémia története 1855-1955. Bp. 1955. 134. A hitoktatói tantárgyak az alábbiak voltak: Ószövetségi bibliaismeret. Egyháztörténet, Valláslélektan, Katechetika, Belmisszió, Gyakorlati Bibliamagyarázat, Egyházi ének, Újszövetségi bibliaismeret, Magyar református egyházjog. A két féléves heti rendszerességű oktatás sikeres vizsgákkal bizonyított befejezés után a részvevők oklevelet kaptak. Dósa Klára minden tantárgyat jeles eredménnyel abszolvált 1929-ben. (Ráday Levéltár A/13, sz. 18. k.) 24. A hitoktatók a jövedelmüket az egyháztól kapták, de Péten nem volt református egyházközség, és a várpalotai szegény gyülekezet sem tudta a terheket vállalni, ezért fizetés nélkül végezte a munkát. 25. SDG - Soli Deo Gloria rövidítése, az ifjúsági mozgalom 1948-ban megszűnt. 26. Az eseményről Ráskai Béla tudósított: Lelkigondozó 1944. 1. sz. 19 27. Lelkigondozó 1944. 1. sz 29. 28. Lelkigondozó 1994. 2. sz. 59. 29. Muzsnay László és Dósa Klára Marosvásárhelyen iskolatársak voltak. Baráti kapcsolatuk kisgyerek koruktól életük végéig tartott. 30. A látogatás pontos ideje 1944. március 5. Érdemes az időpontra odafigyelni, hiszen ekkor a Kárpát-hegységnél állt a front, és a német megszállás a küszöbön volt. Az egyházi élet országszerte megélénkült. 1944 áprilisára hívta össze Zsindelyné Tüdős Klára az országos gyűlést a Református Nőszövetségben. 31. „Március 5-én, böjt második vasárnapján dr. Muzsnai (sic) László teológiai magántanár hirdetett igét. Ezen alkalommal úrvacsorát osztottak a lelkileg szomjúhozó híveknek, és nagy örömünkre szolgált, hogy több mint 70 református keresztyén ember élt az úri szent vacsorával." Lelkigondozó 1944. 4. sz. 122. 32. Az egyházadóból, gyűjtésekből, perselypénzből, adományokból 1943-ban