Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Remeték a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században

Egyháztörténet, felekezetek együttélése denfelül való Plebaniatul egy mérföldnyire távul esvén, alkalmatlan és téli időben, magam, és mindgyárt mellettem lévő két falubéli Emberek, kivált az Asszony rend Isteni szolgálót nélkül ne maradgyon, úgy szintén, hogy ezen falubéli gyermekek a keresztényi tudományban, és olvasásban épülhessenek, szándékozom egy Misemondó Remetére, ezen föllyebb irt hivatalnak végben viteléhez képest örökös Fundatiot tennem."

145 Mentler Mihály zámori birtokára sok Nagyszombat mellett élő jobbágyát telepítette. A majorságában dolgozók lelki vezetésére alapította a remeteséget.

146 A pap-remeték, mint láttuk, kisegítették plébánosukat a papi teendőkben. Mesterházy Vendel 1781. őszén Szentgróton, Laky Astarion 1778. június 9-én, 1781. november 10-én és 1788. november 24-én Kehidán keresztelt. Korábban említettük, hogy Laky plébánosával összeütközésbe is került, mivel miséjére sokan eljártak, így viszont a plébániatemplomot már nem látogatták a hívek. Laky máshol is lelkipásztorkodott. 1758. október 24-én Neczky György kérte Bíró püspököt, hogy Astarion atya nála, Bakófán, „ezen Dioecesisben nálam káplánkodhassék, az ki tavai is Generalis Vicarius uram engedelmébül egész télen, s ameddig kívántatott sz.miséket szolgált".

147 Az 1746. évi canonica visitatio szerint Kustányba gyakran járnak el egyénileg is az emberek, de nyilvános, évente ismétlődő közös precessziókról is hallunk: Szűz Mária születésnapján és Szent István király ünnepén. Ezen alkalmakkor a nép pénzben és természetben felajánlásokat szokott tenni. Ebből az ide összejövő plébánosok és az iskolamester részesült, a fennmaradó részt a kápolnára fordították.

148 Mindezt XIV. Benedek pápa 1746-ban adott búcsúengedélye is elősegítette, melyet a Szent István kápolna számára állított ki hét évre.

149 A búcsújáróhelyet ezután is fejlesztették. 1762-ben keresztet állítottak a remeteségben, amit június elsején áldottak meg.

150 1763-ban Koller Ignác püspök a kehidai plébánosnak engedélyt adott a kustányi kálvária felszenteléséhez.

151 Egy 1778. évi forrásból értesülünk arról is, hogy a kegyurak hanyagsága miatt a remeteséghez vezető híd nagyon rossz állapotban van, a remete is gyakran életveszélybe kerül, mikor azon át akar menni. Ezért az augusztus 20-i búcsút az igen nagy tömeg a szigeten nem tudja megünnepelni. A plébános levelében kérte tehát a helynököt, hogy a misét a szigeten kívül, sátor alatt tarthassák.

IS2 Búcsújáróhelyként más remeteségek is működtek, illetve más búcsújáróhelyekről is remeték gondoskodtak. Makkosmárián 1737-ben a csodatévő Mária-képnek kápolnát építettek, melyet kezdetben - a trinitáriusok előtt - remeték őriztek."

3 Somogyváron Szent István kútja 1724-től szintén zarándokhelynek számított. Gondozását remetére bízták.

154 A csatári kápolnát Noripl Hilarion építette fel a hívektől gyűjtött pénzen. 1767-ben készült el. A kápolna számára megszerezték a szent Kereszt egy darabját, melyet a búcsúsok idejövetelük alkalmával csókolgatni szoktak.

155 Az eremusok fontos szerepet játszottak a templombúcsúk megszervezésében és lebonyolításában 98