Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Remeték a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században

Egyháztörténet, felekezetek együttélése is. Cseszneken a remeteségi kápolnában istentiszteletet csak Nepomuki Szent János ünnepén tartottak, amikor a kápolna búcsúját ünnepelték.

156 Deáki-pusztára, a Szent Vendel és Keresztelő Szent János Kápolnához is elmentek távoli falvakból és városokból a patrónusok ünnepén, de más alkalmakkor is, ahol Szent Vendelhez imádkoztak, hogy tartsa távol az állatoktól a betegségeket."

7 Tharczaly Zsigmond azzal a feltétellel kapta meg a tomaji remeteséget, hogy ott növelnie kellett a templom patrónusának, Szent István királynak tiszteletét.

158 Tudjuk, hogy Bagódról és Zalavárról is el szoktak zarándokolni a Pusztacsatári remetekápolnához.

159 Mindezekből a példákból látni, hogy a 18. századi remeték a kápolnák és kálváriák őrzése mellett nagy szerepet vállaltak a helyi szentkultusz és búcsújárás kialakulásában, a hívek lelki irányításában is. Noha erről kevés adatunk maradt fenn, meg kell még vizsgálnunk remetéink életkörülményeit. Lakásuk igen különböző volt. Bíró püspök említett szabályzatában in cavernis et specubus, azaz barlangokban és üregekben élő remetékről beszél. A cseszneki talán valóban barlangban lakott.

160 A somogyvári remete a szentkút közelében egy kunyhócskában (in proximo uno Tuguriolo) élt.

161 Deáki-pusztában egy faház szolgált remetelakásul.

162 Toldi-puszta remetéje 1763-ban a romos kápolna tornyában lakott.

163 A csatári remete szőlőhegyi kunyhójában volt szoba, konyha, pince, présház, szerszámok, valamint a remeteség mellett szőlő és gyümölcsös is.

164 A kustányi remetelak egy kemencés hálószobából, két másik cellából, egy kamrából és egy konyhából állt.

165 1994-ben újították fel a zámori remeteséget. A kápolnával egybeépített remetelak a kápolnától délre helyezkedik el. Az épület alatt kripta található. A templomból a sekrestyén át távozva mellékhelyiségeken keresztül a remeteség előterébe jutunk. Innen kanyarodik fel a lépcső a felső emeletre, ahol könyvtárszoba és a hálókamra van. A szószékre, illetve a kórusra is innen lehet feljutni. A zámori remete tehát az alapító jóvoltából igen szép lakosztályban élhetett.

166 A 18. századi remetelakokról (nem csak a veszprémi püspökség területén levőkről) általánosabban a következőket mondhatjuk. „A remeték, templomszolgák, vagy gondnokok egyszerű alkalmazottak voltak, ezért házukat is rendszerint elkülönített telken... építették föl. Élelmezésüket segítette a kert s a kút, amely a környéken volt... Magukról a lakóépületekről a műemléki irodalom nem emlékezik meg, pedig szinte kivétel nélkül XVII-XVIII. századiak, legtöbbjük azonban primitív falusi ház benyomását kelti...Legtöbbjük egytraktusos, három helyiségből álló, nyeregtetős, oromfalas épület. A parasztházak mintájára a középső helyiség a kéménnyel ellátott konyha. Ebből nyílik a szoba, átellenben a kamra, hacsak az utóbbinak közvetlen kijárata nincs. A kis házak többsége elpusztult."

167 A remeteségek felszerelése - a néhány fennmaradt inventárium alapján igen szegényesnek mondható. A kápolnához liturgikus felszerelések: kelyhek, szent edények, csengettyűk, harangok, gyertyatartók, lámpák, képek, fe99