Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Remeték a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században

Egyháztörténet, felekezetek együttélése metéskedő Heim György el akart válni remetetársától, Mesterházy Vendel pap-remetétől. Drávecz József általános püspöki helynök tudatja vele, hogy mivel nincs az egyházmegye területén üresedésben lévő remeteség, elbocsátják a püspökségből, de természetesen ajánlólevéllel.

29 Ekkor tehát az összes remeteséget betöltötték. Az 1782-ben életbe lépett feloszlató rendelet előtt azonban már igencsak megfogyatkoztak remetéink. 1780-ban királyi rendelet szólította fel a püspököket a remeték számának csökkentésére.'" Remetéink között csak igen kevesen voltak papok. Közülük négyet ismerünk név szerint: Csepela József Márnán, Malakovszky Arzén a Somlón (Szent Margit kápolna), majd Fehérvárott, Nóvák Donát ugyancsak Fehérvárott, Laky Astarion Kustányban látta el hivatalát. Mivel Malakovszkyt 1781-ben, Novákot 1780-ban szentelték pappá," gyaníthatjuk, hogy őket is az 1780-ban kelt királyi rendelet miatt szentelték pappá, hogy remeteségüket otthagyva papként dolgozhassanak tovább. Búcsúszentlászlón a ferencesek letelepedése (1694) előtt a kápolnánál Fabri József harmadrendi bencés testvér és egy szegény pap remetéskedett. A páternek nem ismerjük a nevét.'

2 Figyelemre méltó adat, hogy a veszprémi egyházmegye területén élő eremiták között 31 harmadrendi ferencest találunk. Nem meglepő, hogy a török kor óta különösen népszerű ferences rend ekkora vonzerőt jelentett laikusok számára is. Mellettük eltörpül az imént említett bencés harmadrendi és két bencés rendi remete, az egy ágostonos, egy expálos és egy Paolai Szent Ferenc harmadrendi remetéje. Azt is tudjuk, hogy az éppen a Deáki pusztán élő Mesterházy Vendel," a csatári Noripl Hilarion" és a pápai Erős Bertalan harmadrendi ferences" Remete Szent Antal regulája szerint élte életét. Az ország különböző helyeiről érkeztek a veszprémi püspökség területére remetéskedni. Antonius Géza, a Bakonybélben kapus és sekrestyés teendőket ellátó bencés testvér remeteruhában (in habitu Eremitico) érkezett a Felvidékről. M Vágújhelyről, és Nagyszombat mellől is érkezett remete püspökségünkbe. Erdélyből hárman származtak. Találkozunk Budáról, a váci kálvária mellől, Jászberényből, Vasvárról, Borsod megyéből származó társaikkal is. Ismerünk nem idegen helyről érkezetteket: Lábdi, Buzsák, Fehérvár és Somogyszentbalázs is adott egyházmegyéjének remetét. Négyükről tudjuk, hogy nemesi, vagy jómódú polgárcsaládból származtak: Igaly Makarius a fehérvári Szent Donát kápolnánál remetéskedett és előkelő fehérvári családból származott." Stevinczky Albert János nemesvidi remete nemes származású.

38 Nagy Zsigmond a forrás szerint „praenobilis juvenis... de Vásárhely".

19 Wimmer Elek Budáról származott, jómódú polgárcsaládból.* A források tanúsága szerint, vagy nevükből következtethetően közel húszan svábok voltak. Veissense Bálint „Németh Legény".

41 A somlói Szent Margit kápolnánál remetéskedő óvári származású Regler Ferenc csak németül tudott írni.

42 A Szent Mihály-hegyen remete-novícius Lincz András Stájerországból szárял