Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Remeték a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században

Egyháztörténet felekezetek együttélése mázott.

43 A cseszneki remeteség leltárában - amely valószínűleg 1780-ban készült Näuff Izidor remete házassági szándékának kiszivárgása és a remeteségből történt eltávolítása után - német szótár és német nyelvű könyvek találhatók.

44 Kúthy István egyenesen azt állítja,

45 hogy „ahol a német telepesek megjelentek, nyomukban felvirágzott a remeteség". Egy-egy remeteség létrejöttéhez több tényezőnek kellett megvalósulnia. Leggyakrabban egy földesúr, vagy a helyi közösség tervbe vette, hogy a török idők alatt elpusztult kápolnát, templomot felújítja, vagy teljesen újat épít. Az építéshez ki kellett kérni az illetékes egyházi főhatóság engedélyét, leggyakoribb esetben a veszprémi püspökét. A püspök vagy személyesen, vagy vikáriusa által engedélyezte a kultikus hely felépítését. Mivel ebben az időben népszerű volt a magányos élet, sok épülő templom mellé remeteséget is terveztek. A remete feladata a kápolna őrzése, több esetben maga építette, esetleg segített az építkezésben. A kápolnát és a remeteséget fel kellett szentelni, a remete számára engedélyt kellett kérni és remeteségébe be kellett őt iktatni, erről okiratot is kiállítottak. Rengeteg forrásunk tanúskodik e folyamat valamelyik állomásáról. Elégedjünk meg néhány példával. Zámor remeteségét a földesúr, Mentler Mihály nagyszombati főbíró építtette 1758-ban a középkori templom romjaira: „Ecclesia haec aedificata est anno 1758. per Sp. Dominum Michaelem Mentler...

permanente in latere septemtrionali muro antiquo qui ex ruderibus alicuius ecclesiae - de qua tarnen nihil traditum est - superat", tehát a régi templom északi falát felhasználták az építkezésnél.

46 Ugyanebben az évben Horváth Pál bicskei plébános, alesperes áldotta meg sokak jelenlétében. Első remetéje Jeromos testvér volt, akit valószínűleg Mentler Mihály ismerhetett korábbról, hiszen Jeromos 22 évig Nagyszombat közelében remetéskedett. Gyaníthatóan részt is vett remetesége építésében.

47 Pápán a kálváriát a városban élő pálosok kezdeményezésére építették az 1740-es években az Esterházy család és a hívek költségén egy mesterségesen összehordott domb tetején. Első remetéje Erős Bertalan.

48 Kanizsán több éves munka eredménye volt a kápolna és kálvária felépítése. Inkey Boldizsár 1768. áprilisában engedélyt kért a veszprémi püspöktől a kanizsai kápolna újjáépítéséhez.

49 Hat év múlva a vikáriushoz címzett levelében már arról olvashatunk, hogy a kápolna felépült és mellette remeteséget akar alapítani. Ezt a hírt meghallván Lincz András szeretett volna itt remetéskedni. Inkey tehát kéri a vikáriust, hogy Lincznek adjon engedélyt a noviciátus elvégzéséhez, utána pedig a remeteség betöltéséhez.

50 Inkey 1780. február 8-án a püspöknek címzett levelében panaszolja, hogy a négy stációval felállított kálváriához sereglő népnek nincs gondozója, ezért szeretne remetét küldetni Kanizsára.

51 Végül a királyi akaratnak megfelelően nem sikerült remetét helyezni a kanizsai kálvária mellé. A kislődi remeteséget a vasműhely melletti Lőrinckőn („penes officinám