Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Kriza Ildikó: A pétfürdői református egyházközség a háborúban és a kommunizmus idején

Egyháztörténet felekezetek együttélése hívek a lelkész megbízható támaszaiként - mint például Mátyus Andor, Tóth Sándor, Lukácsi Imre. Hiányzott viszont az erős lelkületű, elkötelezett, hiteles személy az antiklerikális propaganda ellensúlyozására. Hiányoztak azok, akik anyagi, szellemi áldozatvállalással segítették volna a kishitűeket. A templombajárást tiltották. Egy tanuló osztályfőnöki rovót kapott, mert a tanítási napon részt vett a nagypénteki istentiszteleten. A büntetést elrettentésnek szánták minden iskolásnak, mert lehetetlenné tette a kitűnő bizonyítványt. A gyártelep alkalmazottai közül sokan éheztek. A jegyrendszer a nyomorúság megtestesítője volt. A negyedkilós adagokat, a keletlen fekete „szalonnás" kenyeret csak akkor váltották ki, ha legalább egy kilót lehetett hazavinni, elkerülve a darabolás miatti súlycsökkentést. Ilyen időben a lelkész - híres könyvek szerzője, sok ismeret tudója -, naponként házról házra járt sovány disznajának ételmaradékot gyűjteni, mert nem volt se kukorica, se moslék, se pénz, se semmi. A hívek az egyházi adót nehezen fizették, a perselypénz semmicske volt. A papi lakban tartott istentiszteletre félve mentek az emberek. Nem volt jobb akkor sem, amikor végre lett imaház.

64 A gyárban 1950-ben robbanás volt/" Ez alkalmat és lehetőséget adott arra, hogy az értelmiségiek között általános leszámolás kezdődjék. Az eset másnapján már világossá vált, hogy nem a szakemberek mulasztása okozta a bajt, ami csodás módon mindössze egyetlen emberéletet követelt, mégis aznap éjjel öt mérnököt vittek el az ávósok.

6

* Következő éjjel újabb kettőt és az újtelepi szakmunkásokat is megritkították. Akkor már mindenki tudhatta, mi lesz az ő sorsuk, hiszen Péten a szocialista üzemet csíkos ruhába öltözött „hazaárulók" építették. A református egyházból Miski Károly és Vájna István került Recskre, de potenciálisan sokakra ez várt a régi mérnöki karból/

7 Megszűnt egymás között az emberi kapcsolattartás, barátok nem köszöntek egymásnak az utcán. Tele volt gyanakvással az egész település. Az új, megbízható elvtársak kezébe került a vezetés, a szakmai irányítás. Közülük például a vezérigazgató nem fejezte be az általános iskola 8. osztályát, és titokban készítették fel a szakérettségire. Aki tudott elmenekült Pétről. A főváros zárt település volt, oda csak párt-támogatással vagy rokoni kapcsolattal lehetett költözni, ezért a jó szakemberek többsége az újonnan létesült vegyigyárak valamelyikében, vagy kutató-, oktató intézményben bújt el. Ebben a környezetben nem volt élettere az egyháznak, megindult a rohamos bomlás. Szíj Rezső az imaház anyagi ügyeinek tisztázatlansága miatt került nehéz helyzetbe.

О maga „száműzetés"-nek tartotta ezeket az éveket, így érthetően gyülekezeti munka alig folyt/'

8 A lelkipásztor a hét felét a gyülekezettől távol töltötte. Egyházi rendezvények helyett művészeti programokat szervezett, zenehallgatási alkalmat teremtett, előadóművészek meghívásával ébren tartotta a kultúra iránti igényt. A hivatalosan elfogadott szocialista realizmus divata idején a kiállításokkal a valódi értékekre hívta fel a figyelmet. Árván ma72