Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Kriza Ildikó: A pétfürdői református egyházközség a háborúban és a kommunizmus idején

Egyháztörténet, felekezetek együttélése ségeket. A bemutatkozó istentiszteleten a tanterem zsúfolásig megtelt, még a folyóson is álltak. Hideg volt, de a kabát lekívánkozott az ünnepi istentisz­teleten. Azon a vasárnapon későn volt az ebéd, mert a lelkész-várásban érin­tettek közül sokan találkoztak Kriza Kálmán lakásában az esemény megbe­szélésére. A reformátusok száma - a becslés szerint 1200 lakosú településen - nem volt nagy. Inkább a lelkesedés segítette, hogy megfogalmazták igényüket az iskola melletti telekre építendő imaház és parókia együttesre. Az 1948-ban elkezdődött munka hamar megállt, mert a helyszint politikai utasításra meg kellett változatni. Nem épülhetett templom az iskola mellet a főút mentén. Lakatlan részen (a későbbi állomásépület közelében) került sor az alapkőle­tételre 1949. augusztus 7-én, amelyet 73 egyháztag aláírása hitelesített. Egy év múlva állt a lelkészotthon. >0 A református vallásúak számáról nincs pon­tos kimutatás. Azt tudjuk a nyomtatásban megjelent iskolai értesítőből, hogy 1946-47-ben a hat osztályos iskolában 27 református diák tanult, 1 ' akiknek a hitoktatása az új lelkészre várt, és a következő évben 257 tanuló közül 31 volt református." Nemcsak a reformátusok, hanem az egész település megérezhette Szíj Re­zső jelenlétét. Az iskolának például minden jó tanulója közvetetten a refor­mátusok révén kapott ajándékot, mert Kriza Kálmánné két éven át szívesen adott jutalomkönyveket a Misztótfalusi kiadványokból Szíj Rezső közremű­ködésével. 1948-ban, amikor megszűnt a kiadó, a megsemmisítésre szánt könyveket Szíj Rezső cipelte Pestről Pétre és árusította. így került a gyere­kek könyvespolcára Szende Aladár igényes népköltési válogatása, a Süss föl nap, Bözödi György Székely bánja, Kormos István Egigérő fája és még leg­alább ötven más értékes kiadvány. A klenódiumok összeállítása a hívek önzetlen lelkesedésének, adakozásá­nak eredménye. Kriza Kálmánné anyagi segítségével vásárolták meg az úr­vacsorai aranykelyhet, amelyet először 1947. karácsonyán használtak.' 3 (Ez a kenyérosztó tál és a kehely puskalövésektől lyukas.) Ugyancsak az ő kelen­gyéjéből származott az úrasztali terítő és a leheletvékony kehelyborító. Az új kelyhet és ezüst kenyértartó tányért a telep konfirmandusai ajándékozták 1952-ben. Erről vall a felirat: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik. A pétfürdői református gyülekezetnek ajándékozták az 1951-ben, 1952-ben konfirmáltak, Farkas Attila, Mátyus Ilona, Kriza Töhö­töm, Enyedi Mariska, Kutny László, Tóth Ilona, Karácsony Margit, Keresz­tes Gyöngyi, Keresztes Viola, Kriza Ildikó, Szabó Éva." 54 A keresztelő kan­csó és a hozzátartozó ezüstözött tálka Tóth Sándor legkisebb gyermekének születésekor került a klenódiumok közé. 5> Mindegyik tárgy XX. századi munka. 56 1946-ban Péten megalakult a Református Nőszövetség helyi szervezete Kriza Kálmánné vezetésével. 57 A Nőszövetség két fő tevékenységéről tudok. 70

Next

/
Thumbnails
Contents