Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Szőcsné Gazda Enikő: Orbai széki eklézsiakövetés a XVII–XVIII. században
Egyháztörténet, felekezetek együttélése zet és nem marasztották. 1736-ban már a magatartására és a családjára is hangzott a panasz, és ebben az évben sem marasztották, 1737-ben sem, 1738-ban sem, és majd csak 1740-ben döntött úgy a parciális szinódus, hogy nem marasztja, Görgénybe távozott.'" Kolozsgyulán 1767-ben Imre Mihályt nem marasztotta a gyülekezet, 1769-ben sem, 1770-ben sem. A szolgálatára volt panasz a gyülekezet részéről. Csak 1774. február 24-én döntött úgy a parciális szinódus, hogy nem marasztja magatartása miatt. Nem tudjuk, hová távozott." Kozárváron 1735. január 15-én tartott vizitáció alkalmával Kovásznai Jánost magatartása és szolgálata miatt nem marasztotta a gyülekezet. Ennek ellenére majd csak két év múlva ment el. 12 Páncélcsehben az 1728. február 4-én tartott vizitáció alkalmával Baczoni Mihály volt a lelkipásztor. Panaszkodtak a szolgálatára, magatartására. 1732ig minden évben elmarasztalta a gyülekezet, a szinódus ebben az évben döntött úgy, hogy nem marasztja tovább. Áthelyezték Némába." Szinyében 1748. január 18-án tartott vizitáció alkalmával Angyalosi Zsigmond (lévita) végezte a szolgálatokat. Panasz volt magatartására: „nyilvános helyen dohányzik". 1749-ben már káromkodott is, és csak ebben az évben döntött úgy a szinódus, hogy nem marasztja. 14 Szinyében 1755-ben Pákéi Jánost nem marasztották a felesége szájáért, a parciális szinódus azonban mégis marasztotta. 1757-ben sem marasztotta a gyülekezet. Ennek ellenére még 21 esztendeig ebben a gyülekezetben végzett szolgálatot 17581-ig. a) A 144 nem marasztásból 48 esetben a gyülekezet a pap szolgálatára panaszolt, mint jellemző példa szolgáljon itt néhány eset. Sajó István 1740 - Gyula, panasz: „...két-három prédikációt ha megtanul, azt esztendeig is meg nem újítja, nem tanul". 15 Pákéi János 1747 - Hidalmás, a következő a panasz: „... azzal vádolják az atyafit, hogy a könyörgésben az alkalmatosságra nem vigyáz néhánykor szárasság, néhánykor rendkívül való esőzés, egyszóval Istennek midőn akármely ítélete légyen is, nem könyörög. Annak felette sohasem katekizált miközöttünk." 16 Imre Mihályt több esetben nem marasztották Kolozsgyulán a szolgálata miatt. 17 b) Előfordult az is, hogy a lelkész magatartása nem volt méltó a papi tisztéhez (pl. részegeskedés, káromkodás, pipázás, stb.) A nem-marasztásokból 26 esetben ez volt az ok, amiért kívánták a lelkész távozását. Álljon előttünk itt is néhány eset. Angyalosi Zsigmond (lévita) 1748 Szinye, azt olvassuk róla, hogy „nyilvános helyen dohányzik", a következő évben vétsége a káromkodással is kibővül. 1 " К. Vásárhelyi István 1745 - Kérő a panasz a következő: 00
