Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Szőcsné Gazda Enikő: Orbai széki eklézsiakövetés a XVII–XVIII. században

Egyháztörténet, felekezetek együttélése 1. „A korcsmára is elmegyen innya és onnan egy s más felé." 2. „Hogy a korcsmán és az ország útján is pipázik." 3. „Feleségével is rosszul él."" Németi Mihály 1780 - Bádok. Nem marasztják, mert káromkodik és erőtlen. Nem tudjuk, hová távozott. Zilahi József 1783 - Hidalmás, erkölcstelensége miatt nem marasztják: „Szűcs Gyurkánéval sokszor élt, számát meghatározni nem lehet." Nem tudjuk, hová távozott.

20 c) A 144-ből 18 esetben játszott szerepet a család abban, hogy a lelkészt nem marasztották (szájas és részeges papnék és olyanok, akik más férfiúhoz adják magukat gonosz végre). Lássunk innen is egy kis ízelítőt. Pákéi János 1749 - Hidalmás. A vizitáció előtt a következőt panaszolják: „A tiszteletes atyafi felesége vádoltatik korcsmára való járkálással, az ott ivókkal való nyájaskodásával, rendetlen magaviseletével, és olyan személyekkel való társalkodással, akikkel a falusiak még maguk sem társalkodnak, mint afféle megjegyeztetett személyekkel. Suspitio vagyon ahhoz is, hogy más férfiúhoz adta volna magát gonosz végre és az ecclesiát megbotránkoztatta, más becsületes asszonyokat is illetlen szókkal mocskolt, kik közül egy in fatie vizitationis panaszolt, hogy őtet kurvázta."

21 Pákéi János 1755 - Szinye. Itt a felesége szájáért nem akarták marasztalni.

22 Vásárhelyi István 1747 - Csomafáján panaszolták, hogy a pap felesége részeges. Összegezve: a 144 nem marasztásból 102 esetben ki lehet mutatni azt, hogy a pap, illetve a családja volt a vétkes. A Széki Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei már a papmarasztás törvény általi megszüntetése után íródtak. Ennek ellenére megtaláljuk az évenkénti vizitációk feljegyzéseit. Lássunk innen is egy kis ízelítőt. Noszoljban Sz. Király József a pap 1795-ben. 1. „A ns. Ekkla a Tiszt, pap ellen panaszát írásban bé adván változtatását kéri." 2. Az ekkla „Sellére Hajdúk... jelentvén, hogy a Tiszt, prédikátortól megverettetett, vérbe köpültetett légyen; elégtételt kér". 3. Huszár Ferenc panaszolja, hogy Tiszt. Sz. Király József úr őtet feleségivei összeesketvén olyan részeg volt, hogy nem az, hogy a szokott Agendát, de még a Miatyánkot se volt alkalmas elmondani és hogy azon alkalmatossággal egy szolgálóval táncba ment.

23 Mindezekből láthatjuk, hogy amikor a papmarasztás alkalmával nem marasztották a papot, nagyon sok esetben nyomós oka volt a gyülekezetnek a lelkész elmozdítását kérni. Az általam vizsgált egyházmegyékben a papmarasztás intézményével visszaélések nem történtek. Ma, amikor a református egyházban a törvény szerint minden szinten 61