Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Szőcsné Gazda Enikő: Orbai széki eklézsiakövetés a XVII–XVIII. században

Egyháztörténet telekezetek együttélése udvarlójukat magukhoz hívhatták, és az éjszakát együtt tölthették, persze a szülők felügyelete mellett. A XVIII. század elején majdnem minden Orbai széki faluban megdöbbenten látta a vizitáció a guzsalyoskodó legényeket és leányokat, akik nem egyszer pajzán játékokat játszottak, trágárkodtak. A fia­talok büntetése fejenként 3 forint volt. Ez az egyház egyik minimális bünte­tése volt, tehát ha nem is hunyt szemet az egyház felette, nem tett radikális lépéseket a megszüntetésére. Ezzel szemben a felnőttek házasságon kívüli nemi kapcsolatát XVIII. szá­zad legelején nagyon szigorúan büntették: 1715-ben a zágoni Gombkötő Sámuelnét az egyházból kizárták paráználkodásáért, 1721 -ben az egyházkö­vetésre ítélt pákéi Szabó Ilonát pedig, mivel a reconciliatiót nem tette le, 24 forint pénzbírsággal sújtották, amelyet ha azonnal le nem fizetne, kipellen­gérezik és megbotozzák. 13 1797-ben a „nyilván való parázna" Kádár Klára büntetése az eklézsiaköve­tés, ennek elhanyagolása a büntetés súlyosbításával (25 korbácsütéssel) jár. 14 A visszaeső bűnösök szintén szigorított büntetésben részesültek: 1797-ben első megszólításra csak az eklézsiakövetést kell elvégezniük, másodszorra, ha a bűnbocsánat után tovább is vétkeztek, 25 korbács- és vesszőcsapást érde­meltek ki.' 5 A bűnös asszonyt bűntársával együtt kényszerítették az eklézsiakövetésre. 16 Szigorított volt a büntetése annak a legénynek, aki leányt házassági ígérettel elcsábította. Az egyház kényszerítette az ilyen legényt, hogy a lányt vegye fe­leségül, vagy a gyermeket írassa magára. A megszeplősített lány nem egyszer magas pénzösszeget követelt a becsülete elvesztéséért, a fiú eklézsiaköveté­sen kívül sokszor pálcacsapásokat is szenvedett tettéért. 17 A házasfelek házaséletének tisztaságát is óvta, irányította az egyház. A fér­jét hitetlenül elhagyó Földes Petemét eklézsiakövetéssel és 15 korbácscsa­pással térítették vissza házastársához. 18 A feleségével háborús életet élő Janó Andrást is testi fenyítésre ítélték 1797-ben: Az egyház ugyanis nem tűrte el, hogy a civakodók megháborítsák a falu rendjét. 19 A sokat civakodó, válást ké­rő házasokat indokolt esetben (pl. a házastárs megcsalása, megverése, a va­gyon eltékozlása stb.) elválasztották ugyan, de az eklézsiakövetést ekkor sem úszták meg: a hamis hittétel elég súlyos véteknek számított, a fogadalmat megszegő embernek ezért kellett egyházától bocsánatot kérnie. Érdekes eset volt egy 1763-as válási per, amelyben Kelemen Sára szüleit állították eklézsiakövetésre, mivel lányukat erőltették a férjhez menésre. 20 A mátkaság felrúgása miatt szintén egyházi ítélőszék elé citálhatták a fel­rúgó felet. Ilyenkor kötelező volt az eklézsiakövetés, és egy 1700-as törvény­kezési rendszabály szerint a nemesek 12, a primipilusok és pixidáriusok 6, a colonusok 3 forintot fizettek kártérítésül. Ha az eljegyzési ajándékok is a mátkások birtokában voltak már, akkor a büntetés duplája volt az előbb fel­sorolt összegeknek. 21 53

Next

/
Thumbnails
Contents