Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől

Történeti források, forrásismertetések ban az Arles-től Párizsig tartó „áthelyezés" ceremóniája megakadályozta a pestis terjedését. 1623-ban, amikor Szent Péter trónján VIII. Orbánt XIII. Benedek követte, Rókust hivatalosan is szentté avatták. Montpellier ezután megpróbálta az ereklyéket összegyűjteni. Ennek a buzgalomnak az első jele volt, hogy 1629-ben (Montpellier-ben először csak ekkor!), segítségül hívták a pestis ellen. Rókus testének darabkáit 1856-ban, egy kolerajárvány alkalmával próbálták ismét összeállítani. A szent holttest „egybegyúrásával", a szent „feltámasztásával", testdarabkáinak együttes jelenlétével a betegség elleni védelem hatékonyságát kívánták növelni. A Montpellier-i püspök Velencétől a bal sípcsontot, Granadából egy nyakcsigolya-csontot, Villejuif-ból egy másik csigolyacsontot tudott megszerezni. Anvers-ből, Arles-ból egy 3. és 4. csigolyacsont került elő. Rómából egy mutatóujj, mások szerint egy felkarcsont került elő. Egyéb csontok és csontdarabkák Mailly-en-Chazelot, Brüsszel, Dure, Dondermonde, Vermonde, Prága, Enfin templomaiból került vissza. Szent Rókus csészéje Párizsból, vándor botjának egy darabja a bordeaux-i Sainte-Eulalie templomban, másik darabja Montpellier-ben bukkant fel.

93 Rókus ereklyéinek szétszórtsága mutatja a kultusz széles európai elterjedését is. A kultusz központjának Franciaország számított, ahonnan a 17. századtól kezdve terjedt el Európa szerte. Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, Horvátországban, Svédországban, Finnországban, Dániában, Hollandiában és Itáliában szenteltek a tiszteletére kápolnát, templomot. Tiszteletének jelei gyakoriak voltak még Elzászban is, itt azonban nem tudta kiszorítani a korábbi pestisszenteket a hívek kegyeiből. Gyakran Szent Sebestyén kultuszával élt együtt tovább. Észak Itáliában Szent Borroméi Károly, Lyon tartományban Szent Tolentin kultuszával fonódott egybe tisztelete. Testi ereklyéi mellett az ábrázolásainak elterjedése is mutatja a kultuszának hatókörét. A hozzá való fohászkodást emocionálisan is elősegítették a róla készült freskók, táblaképek, faszobrok, pestisoszlopokon elhelyezett kőszobrok. A nyomdatechnika segítségével pedig aprónyomtatványokon, szentképeken tűnt fel alakja, ezáltal a széles néptömegek is hozzáférhettek tárgyiasult jeleihez, melyek éppúgy védelmet jelentettek pestis idején, mint a templomi műalkotások. A magyarországi kultuszról Bálint Sándor tanulmányai bőségesen adnak információt, ezért ezek újbóli felsorolását jelen tanulmányban nem tartom lényegesnek megemlíteni, ezért csak néhány korai példát idéznék.

94 Magyarországon Szent Rókus kultusza a 15. század végén tűnt fel. A Szepes megyei Arnótfalva, 1485 körűire datált Mária-oltárán Szűz Mária, Szent Erzsébet, Hedvig, Ágnes, Lucia és Szent Sebestyén alakja mellett találjuk Rókust.

95 A lőcsei Jakab-templomban szintén megtaláljuk Rókust, szobrát az 1510-es években készíthették. A Sáros megyei Bártfa 15-16. századi körűire datált Piéta-oltárán ugyancsak előfordul Rókus ábrázolása, ahol az angyallal való 385