Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől

Történeti források, forrásismertetések la pestis medievalis volt, amely Közép-Ázsiában fejlődött ki, és mely a középkori járványokat okozta.

19 A pestis-baktérium végeredményben egy komplex ökológiai viszonyrendszerben képes csak betegséget okozni. Alapvetően két tudományos elképzelés született erről a viszonyrendszerről. Az egyik szerint - melyet Shrewbury angol történész dolgozott ki, és melyet nevezhetünk „patkány-elméletnek" a rendszer megbízhatóan négy résztvevőből (patkány, bolha, baktérium, ember) áll össze. A másik elmélet szerint azonban - melyet Biraben orvos-történész neve fémjelez, és melyet nevezhetünk „bolha-elméletnek" - elég három résztvevő (bolha, baktérium, ember) a betegség kirobbanásához. Az elmélet szerint ugyanis a közönséges emberbolha (Pulex irritans) képes közvetlenül átvinni emberről emberre a betegséget a patkány közvetítése nélkül is. Shrewsbury, a „patkány-elmélet" kidolgozója hipotézisét arra alapozta, hogy a pestis európai elterjedését elsősorban a patkányok (Rattus rattus) gyors szaporodása segítette elő. A patkányban indukálódott vérmérgezés esetén ugyanis a patkány-bolha a mérgezett vérből táplálkozva, a Pasturella pestis baktériumokkal eltelve, képtelen arra, hogy táplálékát lenyelje, így a kiéhezett bolha az emberre vagy állatra támadva, azoknak lágy részeibe harapva megfertőzi az embereket vagy a háziállatokat. A patkány így a bolha közvetítésével az állatjárványos betegséget az emberre vezeti át. Minden ilyen jelenség kapcsolatba hozható az urbanizációval és a demográfiai expanzióval is, hisz az emberek számának növekedése, valamint a települések népsűrűségének megváltozása mindig is egyenes arányban változott a patkánypopulációk számának növekedésével, és a patkány populáció-sűrűségével. Shrewsbury vizsgálata szerint a „főbűnös" a fekete patkány (Rattus rattus) volt, mivel ez csak akkor terjedt el Európában, amikor az emberi településeknek azon típusai jelentek meg, melyekben az állattartás és a lakókörnyezet nem választódott el élesen egymástól.

20 A francia járványszakértő Jean-Noël Biraben nem változtatott Srewsbury elméletén, de az ő kutatásában a bolha szerepe nagyobb hangsúlyt kapott, mivel szerinte csekély azon járványok száma, ahol a patkány közvetítő szerepe egyértelműen kimutatható. A „bolha-elmélet" szerint az emberbolha (Pulex irritans) a pestis közveden kiváltója is lehet, így a betegség emberről emberre való átkerülését a bolha végzi el a patkány közvetítése nélkül. Ezzel a véleménnyel Biraben két lehetséges elméletet sugallt: 1. Ahol az emberi ectoparazita ritka (ilyen például néhány tropikus ország, ahol a bennszülöttek nagyon kevés ruhát hordanak) a járványos esetek sporadikusak és ritkán fordulnak elő. 2. Ott viszont, ahol az öltözködésre nagy szükség van a hideg miatt - és a bolha gyakrabban kerülhet kapcsolatba az emberi testtel - a járványok is óriási méreteket ölthettek.

21 Pestisfertőzés esetén a bolha-csípés helyén 1-6 napos lappangási idő 367