Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől

Történeti források, forrásismertetések ben megbetegedtek látványáról leginkább a betegséget taglaló orvosi trakták, illetve a járvány idején érvénybe lépő közigazgatási statútumok adhatnak képet. Hogy miről ismerték fel a betegséget, ahhoz Batthyány I. Ádám - talán 1644-ben szerkesztett - elaborátuma (pestisrendelete) nyújthat segítséget, mely a pestis tüneteit taglalta pontokba szedve, majd pedig határozott a végrehajtandó intézkedésekről is: „1. A Pestis meli ez eztendőben regnál enniháni kárban uagion, némelj emberen nem ugj mutatia megh magát, mint az másikon, mert némeljek midőn megh betegedni kezdenek, mind inokban el lankadnak és erőtlenednek, okádást éreznek, sziuük körül ualó égetést uagy a fülök töuökben, hóinak alat, vágj a czombiai közt az ágjékihoz közel, holot nekik azonnal terem auagj női egy kelés, melire ha rá teszik kezeket fölöttéb fáylaliák. 2. Mások midőn megh betegülnek, találtatik a testeken ualami dagadás, melj dagadás uyontában, azaz eleyén, körniöl uörös ugjan tüzes, auagj egj hoszu czapás auagy iel attul a dagadástul, fogua az sziuéigh láttatik, a dagadás pedigh hamarsággal nagjobra terjed, igen éget (communiter az az közönségessen pokoluarnak hyák) melj uar kék auagy barna, női raita egy fekete uar, ez ueszedelmesebb a fölső pestisnél. 3. Mások midőn ábrázatioknak természet szerént ualó színeket eluesztik, az száyok auagy ayakok körül el kékülnek, s másod auagy harmad nap mulua megh halnak, ezeket töry a nehézségh, miuel a pestisnek mérge nagiob résziül a feiekben van és természetnek ereje által ki nem űzettethetik. 4. Némeliek hirtelen minden ereiektül megh fosztatnak, nyeluek el szárrad, szomiuhoznak, rettenetes büdös az excrementumok, melj niaualjában harmad auagj negjed nap elhall. 5. Utoliára auagj uégezetre sokan találtatnak, meljen hamar a betegségnek kezdete után a meljeken, hátokon kőniökökön auagj vörös, sárga, zöld, barna, auagj teljességesen fekete puncturák találtatnak, meljet az olj emberek, kiknek kevés az experientiájok czak pedecznek neueznek: de valóságossan pestis, miuel az olj betegh másod auagj harmad napjára megh hall, sokakban találtatik pedigh az, hogj semmi ielt ember raita nem lát, se dagadást, uarat, hóyagot, puncturát auagj excrementumot, auagj más holmi külső ielenséget, de midőn megh holtak akkoron láttatnak fekete hóyagu iejelnségek testeken, ez az iel pedigh igen nagyj mérgességeknek auagj méregnek iele."

18 A 19. században „felfedezett" pestis-baktériumnak három természetes változata létezik. Az első a Pasturella pestis orientális, Mandzsúriából valamint Kína keleti tengerpartjáról származott. Ez volt a felelős a legújabb keletű 19. századi kínai, ausztráliai pestis kitöréséért is. A másik két baktériumcsíra, az afrikai nagy tavak környékéről származó Pasturella pestis antiqua, amely kezdetben különböző rágcsálók és bolhák fertőző betegségét okozta, de ez volt felelős az ókori nagy járványokért is; illetve a harmadik típus a Pasturel366