Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Dominkovits Péter: A XVII. század eleji szombathelyi céhmesteri számadásokról

Történeti források, forrásismertetések si hivatalra nem választották meg.

18 Vaszari Szabó Pál fia, Mátyás a szombathelyi uradalom 1633. évi urbáriuma szerint a Föl utcában lakott.

19 Az ismert céhmesterek közül jelentőségét tekintve közvetlenül utánuk jött Árky Mihály, aki 1606-ban esküdtként tagja volt a városi tanácsnak, és az 1607. évi tisztújításkor a „község" részéről nominálták e grémiumba. E pozícióját a vizsgált időszakban mindvégig megtartotta. (Míg 1609., 1611, 1615. évi tisztújításon a község, az 1610., 1612., 1614., 1616-1617. évi tisztújításokon, s valószínű a hiányos jegyzékű 1613. évi „restauration" is a 8 fős esküdti kar választotta a városi tanácsba.) 1606-ban már egyik céhmestere volt a Szent Márton templomnak, mely hivatalában az 1607. évi tisztújítástól folyamatosan megerősítették.

20 Ez a kettős hivatalviselés 1606-1618 között nem jellemezte a többi céhmestert. A céhmesterek a város esküt tett személyeiként gyakran jelen voltak a magisztrátus előtt adásvételek, vagyonjogi perek ügyében végbevitt felvallásoknál, illetve vagyonbecslések, bírói végrehajtások során. A „personalis praesentia" alapján személyük jelentősége között vitathatatlanul nagy differencia állott fenn. Árky - az esküdti hivatalból is — gyakori részese volt e jogeseteknek. Szinte hasonló gyakorisággal találkozhatunk Varga András és Jankó Balázs nevével is, míg pl. Koczor Tamás, vagy Dozmati Márton csak alig egykét alkalommal szerepelt a hites személyek sorában.

21 E felsorolás óhatatlanul is sugallja: a vizsgált időszakban a Szent Márton templom céhmesterei a város befolyásosabb személyei voltak. Céhmesteri számadások A forrásfeltárás jelen szakaszában a 17. század elejére Árky Mihály és Varga András 1606-1618 közötti, folyamatosan vezetett céhmesteri számadásai ismertek.

22 E források a város plébánia templomáról, az azzal kapcsolatos kiadásokról-bevételekről, illetve a plébános házát illető költségekről tájékoztatnak. A számadások gyakorlott íráskészségről tanúbizonyságot tevő scriptortól származnak, azokat - a kézírás alapján - 1608-tól a mezőváros nótáriusa, Farkas Ambrus deák készítette.

23 A számadások két főbb rovatra különülnek el; ez a bevétel (introitus) és a kiadás (exitus). Míg az előbbi alatt - az 1606. év kivételével - többnyire temetésre, temetéshez viaszra adott készpénzek évi 3-4 tételes jegyzéke található, a kiadások rovata az 1611. évet kivéve sokkal gazdagabb.

24 Máig kevéssé hasznosított adatokat hoz a vizsgált időszak egyháztörténetéből, plébániatörténetéből, illetve a számadások jellegéből adódóan a történeti etnográfia számára a szakrális néprajzon kívül eső értékes információk sorát tartalmazza (pl. ár- és bérviszonyok, munkaszervezet vizsgálatához). Ugyanakkor sajnálatos, hogy a források a kiadások-bevételek időpontját nem adják meg. Bár 335