Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Dominkovits Péter: A XVII. század eleji szombathelyi céhmesteri számadásokról

Történeti források, forrásismertetések egyes tételek esetében egy-két viszonyító adat található (pl. 1612: „Vettunk Z[ent] Marto[n] napjára teomient d. 4."), de ezek alapján még az adott szám­adás hozzávetőleges kronológiája sem eldönthető. Ez amiatt is kár, mert e forrás alapján egyes templomépítési, illetve a város köztörténete szempont­jából is fontos események csak hozzávetőlegesen pontosíthatók. A források tisztázati jellegéből, a mezővárosi jegyző írásából adódódik, hogy azok ko­rábbi feljegyzések - olykor visszaemlékezés(ek) - alapján egykorúan, de utó­lagosan készültek. A kiadások kezdete a közelmúlt legszörnyűbb eseményének utóéletét vil­lantja fel, hisz 1605-ben Bocskay István hajdúkapitánya, Némethy Gergely a Dunántúlt hódoltatva Pápa elfoglalását követően Szombathelyet is elfoglal­ta. Miként Kupricsics (vagy Kuprisics) (Kupriczych) Markó, az Erdődyek monyorókeréki tiszttartója Batthyány Ferenc, Sopron vármegyei főispánnak 1605. június 30-án Monyorókerékről írta: „... azt hallom a futót neptwl, hogi Nemety Gergeli Zombathelre zallot be többel ezer embernél." 25 Sümeg si­kertelen ostroma után ismét a gyenge szombathelyi várba vonult vissza. Ez csak egy szelete volt a hadjárások okozta pusztításoknak: 1606 során „balo­nakok", német és rác hadak pusztítottak a mezővárosban. 26 „Myhal Deáknak atta[m] f[lorenus] 1. hogh az ßent eg[y] hazat ki tiztitota mert sok wndoksagos gané volt benne, kit az latrok bele cinaltak" E sorok­ból is sejthető: az 1606. évi kiadások a templom oltárainak, épületének isten­tisztelet megtartásához szükséges helyrehozatalát célozták. 27 így a hét (!) ol­tár „megrakására" Kőműves György 1 ft-ot, a további helyreállításra az „Apromiesek" 1 ft 25 d-t kaptak. 28 A számadás nagy gonddal részletezi az összességében egyik legnagyobb kiadást igénylő munka készpénz, nyers­anyag, élelmiszer összetevőit, a szentegyház új ajtajának elkészítését (pléh, vaspántok, vasak, szögek, fa vásárlása, a kőműves és az asztalos munkákat végző molnárok élelmiszerrel, itallal történő ellátása.) E helyreállítási tevé­kenység egy mindenképpen nagy jelentőségű állomása lehetett templom melletti temető (cynteriom) kidőlt falainak felrakása. A számadásból kitűnik: a céhmester szükség esetén önnön javaiból is áldozott a szentegyház helyre­állítására („Ittem cynaltam az magam vassabwl egh vas abroncot az kwlabra, Attam d[enarios] 35, Enek az tyz pinze saiat pinzem"). Hasonlóképpen saját pénzéből vette az „oltárok epytisire" 20 d. értékben a meszet. Némethy Gergely hadjárása, illetve ennek következményeként az 1605-1606-os hadjárásos időket követően még 1606-ból, Csiszár (Chyßar) Tamás bíróságának idejéből ismert a plébánia templom helyreállításával fel­vett számadással egykorú - Árki Mihály és Varga András céhmesterségéből származó, eddig publikálatlan - összeírás a Szent Márton templom kegy­szereiről. 29 „Kelyhek eppek nyolczan wannak, azoknak edgyk mostan plébános wram­nal Bachmegyey Myhalnal wagyon. 336

Next

/
Thumbnails
Contents