Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai

Történeti források, forrásismertetések Márkusné Vörös Hajnalka Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai A szakrális célú határbeli építmények kutatására néhány évtizede figyelt fel a magyar tudományos érdeklődés. E művek vizsgálata kétségtelenül valamiképpen a tudományok köztes területén helyezkedik el. Alkotóik ugyanis gyakran tanult mesterek, de az alkotások sokszor túl „provinciálisak" ahhoz, hogy a művészettörténész foglalkozzon velük. A néprajztudós pedig szembetalálkozik azzal a problémával, hogy az emlékek nem csupán a paraszti kultúrának, hanem a városi polgárság műveltségének és hitéletének is részei voltak. Mindezen túl a történeti irányú kutatásban elengedhetetlenül fontos a levéltári források sajátos néprajzi szemléletű feltárása és feldolgozása is. E téren jóval előbbre tart a külföldi kutatás. Németországban Michael Lehmann professzor próbálkozott meg a kálváriák feltérképezésével. Eredményei azonban ma már elégtelenek egy teljesség igényével készülő összeállításhoz. Számos tanulmány és kötet jelent meg az egyes tartományokban folyó kutatások összefoglalásaként,

1 majd a helyi kutatásokat öszszefogva elindították az összes, az ország határain belül található kereszt feltérképezését, s külön folyóiratban - „Das Steinkreuz" - teszik közzé az összehasonlító vizsgálatok eredményeit. Ausztriában a feszületek kutatásában az első önálló kiadvány 1975-ben jelent meg, mely húsz évi munka eredményét tartalmazta.

2 Még ebben az évben kutatócsoport alakult a szabadban álló emlékek feltárására (Arbeitsgemeinschaft für Bildstock- und Flurdenkmalforschung). Tagjai nyomtatott adatlapok segítségével végzik munkájukat. Szlovéniában több gyönyörű kiadvány látott napvilágot tanúsítva az elmélyült kutatás eredményét. Szlovákiában Liszkai József néprajzkutató vezetésével alakult kutatócsoport a szabadtéri szakrális emlékek, feltérképezésére.

3 Az európai kutatás összefogásának szándékával 1996-ban Varallóban (Olaszország) tartott konferencián hirdették meg az európai szent helyek, kálváriák és vallási együttesek számbavételét,

4 amelyben hazánk közreműködésére is számítanak. Magyarországon a szabadban álló szakrális emlékek kutatása az utóbbi évtizedekben erősödött meg. Nagyobb, összefoglaló jellegű könyv illetve tanulmány - Szilágyi István munkája nyomán - csupán a hazai kálváriákról készült.

5 A teljes emlékanyag feltérképezése (a helyi bejárások és levéltári for377