Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Nagy Varga Vera: Egyházjogi és liturgia-történeti adatok a kereszteléshez fűződő szokások kutatásához
Egyháztörténet, felekezetek együttélése lönböző formáit és ezek tartalmát.' A műrokonsági kapcsolatok (PseudoKinship) létrejöttében legfontosabbnak tartja azt, hogy mindig a kezdeményező egyéni szándék hozza létre. Figyelmeztet a tévedés lehetőségére is, amely megtalálható az etnográfusok munkáiban, ami abból következik, hogy sokan a kereszteléssel keletkezett kapcsolatot múrokonságként írják le. A keresztelés aktusával két vagy több személy közötti kapcsolat a rituális rokonság egyik formája, az ún. rituális társszülőség (coparenthood) jön létre, amely egyértelműen megkülönböztethető a műrokonsági kapcsolatoktól. 4 A társszülőség fogalmának alapját a keresztény spirituális rokonság képezi. A spirituális rokonság a keresztség szentségéből származik és a középkorban vált el a természetes rokonságtól, amikor a szülőknek megtiltották, hogy a saját gyermekeiket támogassák. A spirituális rokonság kétféle köteléket tartalmaz és mindkettő házassági akadályt képez: egyfelől a keresztszülő és keresztgyermeke, másfelől a szülők és keresztszülők között. A társszülők egymás közötti megszólítása a különböző európai nyelvekben a következő: compadres (spanyol), compari (olasz), koumbari (görög), kum (Szerbia és Oroszország) és természetesen ebbe a sorba illeszkedik a magyar kom/koma elnevezés is. J. Pitt-Rivers arra is felhívja figyelmünket, hogy ennek az intézménynek a működésében a spirituális funkciót meg kell különböztetni a társadalmi funkciótól, ugyanis a világ sok részén a népszerű szokás figyelmen kívül hagyja a dogmát. Ilyen pl. a compadrazgo intézménye, amellyel analógiát mutat a magyar népi társadalomban a komaság intézménye. Vagy pl. a kumstvo (keresztapaság) DK-Jugoszláviában két többcsaládos háztartás (zadruga) között egy időben hosszan tartó köteléket hoz létre a rokonság megújításának hagyományos, apáról fiúra öröklődő kötelezettségével. A rituális rokonságot a két család minden tagja magára vonatkoztatja és az ennek megfelelő kifejezéseket használják. A compadrazgo kötelék általánosan elterjedt latin Amerikában és itt kapta a legszélesebb értelmezést. Szinte megszámlálhatatlan az alkalom, amelynek során egymással compadrazgo-t létesítenek. A compadre-k közötti kapcsolat jelentősebb, mint a keresztszülő és keresztgyermeke közötti kapcsolat. Ily módon a keresztelő a gyermekeknek háromszor, négyszer több pár keresztszülőt szerez. Ehhez hasonlítható a helyenként 10-40 komapárral gazdagodott magyar református házaspárok esete. A különböző kötések és formák hierarchiába rendeződnek és magától értetődő, hogy a szülőknek legszorosabb kapcsolata gyermekük keresztszüleivel alakul ki. A társszülőség-keresztszülőség-komaság intézménye szorosan kötődik a kereszténységhez és ez az alapvető kapcsolat indít el, hoz létre további, szövetségen alapuló társadalmi szokásokat a paraszti közösségekben. Ilyennek tekinthetők az egymást kölcsönösen kisegítő tagokkal munkavégzésre alkalmilag szerveződött csoportok (pl. a kalákák), amelyekben a rokonok és szomszédok mellett a komák is részt vesznek. 30