Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Horváth József: A XVIII. századi győri árvairatok népi vallásossággal kapcsolatos adalékairól

Történeti források, forrásismertetések lettek, mint Benda Gyula keszthelyi

5 és Kocsis Gyula ceglédi

6 forrásközlései, vagy - hogy egy földrajzilag közelebb eső területet említsek - Kocsis Arankának „A vajkai szék nemesei" című kötete,

7 amelyben egy alapos bevezető tanulmány után 64 hagyatéki leltár teljes szövegét teszi közzé az 1686 és 1848 közötti időszakból. Ez utóbbi forrástípus kapcsán fontos megjegyeznünk, hogy 1989-ben a Néprajzi Múzeum egész napos konferenciát szervezett az inventáriumkutatás problémáinak számbavételére, melynek során tucatnyi előadás, korreferátum és hozzászólás jelezte a hagyatéki leltárak iránti kutatói érdeklődés felélénkülését;

8 míg az 1790 és 1850 közötti időszakból fennmaradt győri inventáriumok kvantitatív vizsgálatának eredményeiről Bácskai Vera írt tanulmányt.

9 Végezetül, de nem utolsó sorban: Silling István személyében már említhetünk egy olyan néprajzkutatót is, aki a vagyonleltárak népi vallásosságra vonatkozó utalásainak számbavételére önálló tanulmányt szentelt!

10 Jelen előadásomban a 18. századi győri árvairatok népi vallásossággal kapcsolatos adalékairól két megközelítésben kívánok szólni: egyrészt kísérletet teszek az adatok tartalmi csoportosítására és főbb jellemzőinek bemutatására; másrészt egy-egy érdekesebb iratcsomó témánkra vonatkozó tartalmát igyekszem összefoglalni, hogy együtt láthassuk: mit tudunk meg e forrásokból egy-egy család vallási életéről. A népi vallásosságra vonatkozó adatok fontosabb csoportjairól Könyvek. A 18. századi győri polgárok kegyes olvasmányait bemutató, az 1995. évi konferencián megtartott előadásomban a Győrött keletkezett árvairatok ezirányú adatait részletesebben ismertettem, így most csupán néhány főbb jellemzőt emelnék ki. így azt a tényt, hogy az 1730-as évektől a 18. század végéig terjedő időszakból fennmaradt mintegy száz árvairat-együttes közül kb. minden negyedik tartalmaz valamilyen könyves adatot: ez az előző századbeli győri állapothoz képest lényeges fejlődésnek mondható.

11 Közülük három tartalmaz hosszabb (mintegy 100-150 tételes), kettő rövidebb (18 illetve 14 tételes) könyvjegyzéket, további kb. 20 pedig lényeges elszórt adatokat. Az előbbiek közül Semberger Károly 1764-ben felvett leltárának 93 könyvcíméből fél tucatnyi,

12 Vida László 1781-ben összeírt 150 könyvéből kb. 20 sorolható a kegyes olvasmányok közé

13 - az utóbbiakra később még visszatérünk. Míg a rövidebb jegyzékek közül Fekete Imre újvárosi kapitány 1746-ban felvett inventáriumának 18 könyvcíme közül 7 izgalmas témánk szempontjából: három Bibliája (!) mellett - egy hallei kiadású német nyelvű, folio méretben; egy magyar, „Molnár Editioja", negyedrétben és egy másik magyar tokban, nyolcadrét formátumban - két korábbi győri evangélikus lel287