Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Horváth József: A XVIII. századi győri árvairatok népi vallásossággal kapcsolatos adalékairól

Történeti források, forrásismertetések kész, Torkos András és idősebb Aachs Mihály munkái szerepelnek házi könyvtárában; az előbbitől az „Engesztelő áldozat", míg az utóbbitól három mű is: a „Boldog halál szekere", az „Arany láncz", valamint a „Zengedező mennyei kar".

14 A másik, 14 tételes könyvjegyzék Koller Katalin 1797-ben felvett inventáriumában maradt fenn, és csaknem teljességgel kegyes olvasmányokat tartalmaz: egy amszterdami kiadású magyar Biblia, valamint egyegy német ótestamentum, Luther prédikációit tartalmazó kötet, zsoltároskönyv illetve katekizmus mellett féltucatnyi imádságos- és énekeskönyvet, többnyire ezeket is német nyelven.

15 Az elmondottakat kiegészítendő csupán három dologra szeretném a figyelmet felhívni. Az egyik: az említett jegyzékekből egyértelműen kitűnik, hogy a Győrött élők magánkönyvtáraiba eljutottak a helyi szerzők művei, valamint a városban 1727-től működő Streibig nyomda kiadványai. Tekintettel arra, hogy e műhely számos kegyes olvasmányt bocsátott ki vizsgált időszakunkban,

16 a fenti példák alapján joggal feltételezhetjük, hogy e kiadványok más győri polgárokhoz is eljutottak - azaz sokkal többen olvasták ezeket, mint ahány személyről ez ma bizonyítható. A másik: rendkívül fontosnak tartom azon elszórt könyves adalékokat, melyek a tutor-elszámolásokban maradtak fenn: ezek amellett, hogy jó néhány újabb kegyes olvasmány címét őrizték meg, gyakran tudósítanak a családba kerülés idejéről és körülményeiről is. Az 1732-ben elhalt Komáromi Ádám leányának, Mária Annának pl. 1734-ben 1 „Evangelium könyvért" 40 dénárt, egy katekizmusért 13 dénárt, míg egy imádságos könyvért 1 forint 50 dénárt fizetett ki a tutor;

17 a Szálai Mihály hátrahagyott vagyonát gyermekei között 1794-ben szétosztó jegyzékből tudjuk, hogy a Szálai Eörsének és Zsuzsinak együttesen juttatott vagyontárgyak között „Egy Biblia Könyv", „Egy szüntelen való égő áldozat" és „Egy boldog halál szekere" tétel is volt

18 - azaz a század végén talán már a lányok is forgatták a kegyes olvasmányokat; a Mesterházy Magdalénára 1748-ban elhalt anyja után maradt javaknak a nyúli hegyben készült összeírásában pedig egy „Magyar imádságos Liliom kertecske könyv ezüstes vert Táblára" tétellel is találkozhattunk, 1 forint értékben.

19 Hogy Mesterházy Magdaléna könyvtára később is rendszeresen gyarapodott, azt bizonyítják a tutor-elszámolások azon tételei, melyek a „compactor"-tól vett könyvekért kifizetett, nem éppen elhanyagolható nagyságú összegekről szólnak: 1749. április 24-én pl. azt jelzi a tutor, hogy,Jakab Miller Compactornak köllet volna fizetni" 25 forintot, „de mivel bizonyos Imádságos Könyvet" az árva 51 krajcárral már kifizetett, így csak 24 forint 9 krajcárt kellett fizetnie. Az utóbbi példa egyben bizonyítja azt is, hogy a falun élő kisnemesek körében is terjedni kezd már ekkortájt a könyvek gyűjtése. A Győr megyei Aszszonyfán 1762-ben Csapó István özvegyeként elhalt nemes Petrovczi Zsuzsanna inventáriumában pl. egy „Magyar Aran Korona nevű imádságos 288