Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Népesedési kérdések - Vass Erika: Térbeli és társadalmi határok kübekházi házassági anyakönyvek alapján
Népesedési kérdések erejét és hatalmát arra fordítja, hogy egy természetes módon homogén terület védelmét biztosítsa..." 17 A nemzeti alapon való megkülönböztetés azonban nem járhat sikerrel, amit jól mutatnak az országhatárokon kívül rekedt kisebbségek és a fennmaradásukhoz fűződő konfliktusok. Máris láthatóvá válik, hogy a különböző határtípusok, jelen esetben a politikai és a nemzeti határok nem azonosak, nem fedik pontosan egymást, de az emberek tudatukban mégis egyetlen térképet készítenek ezekből, így próbálván meg kialakítani saját világukat. A fenti jelentések között az összefüggést számomra az elválasztó funkció biztosítja. Ez természetesen többnyire nem jelenti a határok által elválasztott egységek közötti átjárhatatlanságot, de meglétük tény, s értelmezésükkel közelebb kerülhetünk a határokkal szabdalt világok megismeréséhez. Határokat húzni annyi, mint egy helyet kijelölni, láthatóvá tenni a különbségeket, s így rögzíteni azokat."* A különböző határok vizsgálatához a magyar - jugoszláv - román hármashatár magyar oldalán fekvő Kübekházát választottam helyszínül. A település 1921-ben került e speciális helyzetbe, előtte Torontál vármegye törökkanizsai járásában helyezkedett el. Ami még felkeltette az érdeklődésemet az 1844-ben 19 római katolikus magyar dohánykertészek által alapított település iránt az az, hogy 1851-től 20 római katolikus német családok is letelepedtek itt, így tehát az etnikai határ vizsgálatával is tudtam foglalkozni. A kutatáshoz megfelelő forrásnak tűntek a házassági anyakönyvek, hiszen segítségükkel áttételesen a korábban ismertetett határtípusok többsége is figyelemmel kísérhető. Az anyakönyvek adatainak elemzéséhez többek között Faragó Tamás 21 , Kós Károly 22 , Kocsis Gyula 23 , Nagy Varga Vera 25 és Örsi Julianna 26 munkáit használtam fel. A házassági anyakönyvek vizsgálata mellett családrekonstrukciós módszer segítségével egy Kübekházára 1855-ben települt német család történetét is felderítettem. Ettől azt reméltem, hogy részletesebben tudom értelmezni a házasságkötés személyes motivációit és a házasságkötést meghatározó határokat, s így nem kell megelégednem a viszonylag szűkszavú anyakönyvi forrásokkal. Emellett pedig arra is fény derült, hogy a történelmi események, a politikai határok hogyan befolyásolták az egyéni sorsokat. A kutatás megkezdésekor feltételeztem, hogy a házasság mint az életút jelentős állomása magában rejti az adott társadalom főbb jellemvonásait, rámutat az abban uralkodó normákra, értékekre, illetve a normák határainak eltolódásában történt változásokra. Célom tehát az volt, hogy a házassági anyakönyvek által bemutassam az ehhez az életfordulóhoz kapcsolódó fentebb ismertetett határokat. Ezek alatt időbeli határokat, vagyis a házasság korhatárát, a házasságkötés hónapját és napját; térbeli határokat, vagyis a házasságra lépők származási helyét; illetve etnikai, vallási és társadalmi határokat értek. Jelen esetben azonban 274
