Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Vass Erika: Térbeli és társadalmi határok kübekházi házassági anyakönyvek alapján

Népesedési kérdések folyamatban levő kutatásomnak csak egy részét, a házasságkötések társadalmi és térbeli határainak kapcsolatát mutatom be, illetve azt, hogy az országhatár megváltozása következtében a település kapcsolatrendszerében milyen változások történtek, hiszen ennek a házassági kapcsolatok is részét képezik Az anyakönyvek feldolgozásához szükséges mintavételt 1853-al kezdtem meg, anyakönyveket ugyanis ekkortól vezetnek a településen. A vizsgálathoz 4 darab 10 éves periódust választottam, amelyeken belül a Kübekházán kötött összes házasságkötést rögzítettem. E periódusok a következők: 1853-62, 1883-92, 1913-22, 1943-1952. Azért e felosztás mellett döntöttem, mert egyrészt az így nyert adatokat reprezentatívnak tartom, másrészt pedig tartalmazzák az I. világháború idejét is, ami kihatással volt a házasságkötések térbeli és etnikai határaira is. A következőkben a vizsgálat eredményeit ismertetetem. Ehhez az 1853-62 közötti időből 116 házasságkötés állt a rendelkezésemre, 1883-92-bői 211, 1913-22-ből 195, 1943-52-ből pedig 169. Az anyakönyvi bejegyzésekből kitűnt, hogy az exogám házasságok többségében a férfiak származnak más településről, s a nők a kübekházi születésűek. Ez azt az egyházi előíráson alapuló szokást mutatja, miszerint a házasságot a lány lakóhelyén kellett megkötni.

27 Az első intervallum kezdetekor még csak 9 év telt el a község telepítésétől, ezért ekkor tiszta endogámiára - amikor a vőlegény és a menyasszony is helybeli születésű és helybeli lakóhelyű - nem volt példa. Azoknak a házasságkötéseknek az aránya, ahol a házasulandó felek helybeli lakosok voltak, de más településen születtek, elérte a 49%-ot. Ezen adatok segítségével lehetőség nyílt a faluba költözők származási helyének megállapítására: a betelepülés a környező területről történt, az első telepesek többnyire Torontál, Csanád és Csongrád vármegyék közelebb eső településeiről jöttek (pl. Szeged, Csanád, Nagyteremia). Ez egyrészt azt jelzi, hogy az újonnan létrejött település azonos nemzetiségű lakóit nem választotta el egymástól kulturális határ, s így nem okozott nehézséget az együttélés. Másrészt a lakosok megtarthatták a már meglevő kapcsolataikat, melyek elősegítették a környező települések lakosaival kialakított házasságok létrejöttét. Az exogám házasságok aránya 51 % volt, aminek többek között a település alacsony lélekszáma lehetett az oka, hiszen ez nem biztosította a kellő számú választási lehetőséget. 1857-ben ugyanis 1357 fő lakott Kübekházán,

28 továbbá a lakosság egyharmadát kitevő németek és a magyarok nem kötöttek házasságot egymással. Mivel a térség legtöbb falva szintén kis lélekszámú volt, illetve azokban is több etnikum élt egymás mellett (pl. szerbek, románok, bolgárok), az azokban élő magyaroknak és németeknek szintén érdekükben állt a más falvakban, így Kübekházán élő azonos nemzetiségűekkel fenntartott házassági kapcsolat. Emellett pedig lényeges szempontnak tartom ezen falvak gazdasági rendszereinek hasonló jellegét is. A kübekháziak e korszak275