Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Vass Erika: Térbeli és társadalmi határok kübekházi házassági anyakönyvek alapján

Népesedési kérdések létük is ellenszenvet vált ki, s a régi határok lebontásával egyidejűleg új határokat alakítanak ki.

13 Ez történt a közép-európai országokkal is. Míg korábban Európa „nyugati" és „keleti" országai között a szembenállás alapját az képezte, hogy szovjet vagy amerikai befolyás érvényesült az országban, addig manapság a (csupán) gazdaságilag egységes Európai Unió osztja részekre a kontinenst.

14 Ugyanez a mentalitás érezhető a II. világháború után Kübekházáról Németországba kitelepítettek esetében is. Míg Magyarországon sváboknak nevezték őket, addig Németországban magyar megnevezéssel illették őket. Eszerint nem tekintették egyenlőnek a kübekháziakat a helybeliekkel, bár őseik egykor szintén Németországban éltek. Ezt Utz Jeggle így fogalmazza meg: „létezik valamiféle antropológiai állandó, amely az identitás megszilárdítása során megköveteli a másoktól való elhatárolódást",

15 vagyis identitásunk megőrzése érdekében minden esetben határok mögé húzódunk. A fentiek alapján is látható, hogy gondolkodásunkban különféle határok vannak jelen, melyek átfedik egymást, s egy - egy személy tudatában a központilag meghúzott, tényleges határoktól eltérően a legkülönbözőbb módon alkotnak egységet. íme néhány példa a fejünkben létrejövő mentális térképekre.

16 A Jugoszláviához tartozó Rabén még sokan emlegetik kübekházi származású nagyszüleiket, s ezért a család szempontjából a két falu egy egységet alkot. Ugyanígy a kübekháziak mindennapjainak is részét képezi a határ túloldalán levő Óbéba a déli harangszó által, ami az időbeli eltolódás miatt Óbébán egy órával hamarabb volt. A kübekházi gyerekek számára pedig természetesnek tűnt a határ megléte, és innenső oldalán még az egykori katonai bunker is játékterületnek számított. Gondot csak akkor jelentett számukra, ha a felügyeletükre bízott libák vagy disznók átmentek a szomszédos országokba. A jelenlegi kübekházi vezetők törekvése is kifejezi a terület egykori egységét. Eszerint néhány év óta, 1999 kivételével (ekkor bombázta a NATO Jugoszláviát) pünkösdkor két napra megnyitják a hármashatárt. Ez az esemény egyben lehetőséget nyújt a határmenti falvak lakosainak, hogy megismerjék egymás életkörülményeit, összehasonlítsák a mai helyzetet azzal, amit szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak. Jugoszláviáról jutott eszembe, hogy a Magyarországon élők közül sokan „jugók"-nak szólítják a Jugoszláviában élőket, bár van, aki tudja, hogy magyarok is élnek ott. Ám számukra a politikai határok az elsődlegesek, s ha Franciaországban franciák, Németországban németek laknak, akkor szerintük Jugoszláviában „jugók". Ezzel el is érkeztünk az etnikai határokhoz. Utz Jeggle Lucien Febvre-re hivatkozva így ír erről: „...a francia forradalom óta a lineáris frontière nem más, mint a föld felszínére vetített körvonala egy teljes mértékben öntudatos nemzetnek, amely tisztességét, méltóságát, minden 273