Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Gergely Katalin: Vallási vagy etnikai kisebbség?

Egyháztörténet, felekezetek együttélése valdenseket a szervezett és végleges megsemmisítéstől csak az európai nagy-politika váratlan fordulatai mentették meg: 1545-ben Provanszban, 1559-ben Piemontban, 1561-ben Calábriában indítottak véres leszámolást ellenük, s az 1655-ös év „véres tavasz"-ként vonult be a történelmükbe. A valdensek visszaszorultak a piemonti alpesi völgyekbe, az egyeden helyre, ahol a földrajzi adottságoknál fogva sikeresen tudtak védekezni - és ahol a mai napig megtaláljuk őket. A három völgy: a Pellice, a Chisone és a Germanasca patak völgye, ahol letelepedtek - ezt a három völgyet napjainkban is a valdensek völgyeinek nevezik. Ezek zárt, nehezen megközelíthető, jellegzetesen alpesi települések, ahol a valdensek túlélték az ellenreformációt. A völgyek menedékében gyakorolhatták vallásukat is. 168S-l848 közötti időszak 1686 és 1689 között a kétoldali, francia-piemonti (savoyai) bekerítés elől többségüknek sikerült e völgyekből Svájcba menekülni, száműzetésbe kényszerülve, majd onnan 1689. augusztus 26-án "dicsőségesen" hazatérniük - ahogy ők maguk megfogalmazták, de csak ebben a három völgyben élhettek, a völgyeket nem hagyhatták el, erős diszkrimináció sújtotta őket. Eletük nehéz volt, hiszen a megművelhető föld szegénynek és kicsinek bizonyult a családok nagyságához képest. A gyermekek száma magas volt a családokban. Ugyanakkor súlyos adókat is kellett fizetniük. Túlélésükhöz nagyban hozzájárult Európa más protestáns országainak, így Angliának, Hollandiának, Svájcnak aktív segítsége is. A napóleoni háborúk alatt Franciaországhoz csatolták ezt a régiót, s ez a helyzet legalább néhány évre meghozta számukra a viszonylagos vallásszabadságot. 1848-191

S közötti időszak 1848-ban rendeződött véglegesen a valdensek helyzete, amikor a születő szard-piemonti Alkotmány (amelyet az egységesülő olasz állam száz évig használt még) végre teljes polgárjogot biztosított a valdenseknek és a zsidóknak. Az alapvető emberi jogok mellett vallásukat is szabadon gyakorolhatták, de templomot ekkor még nem építhettek. Helyzetük és vallásuk rendeződése időpontjának: 1848. február 17-ének emlékére minden évben hatalmas örömtüzeket gyújtanak a hegyi tisztásokon, ahová a falvak teljes lakossága kivonul, énekelve és táncolva ünneplik egyenjogúvá válásukat - amely szokást mind a mai napig megtartották. 1852-ben megépíthették első igazi templomukat Torre Pelliceben, amely városka a valdens egyház szellemi központja lett. 1853-ban megépült a torinói valdens templom, amely az első nagyváros Piemontban, ahol templomot építhettek - előadásom elején említettem, hogy Kossuth Lajos is ehhez a gyülekezethez tartozott. Szükségesnek és létfontosságúnak tartották, hogy a valdens közösségek számára megteremtsék a tanulás, az oktatás lehetőségeit. Ebben nagy segítséget je26