Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Grynaeus Tamás–Kapocs Nándor: Szeremlei matriculák tanulságai (XVIII–XX. század)

Népesedési kérdések esetben jóval távolabbi településről származnak. Ebben nyilván szerepe volt/van a nagyobb mobilitásnak (közlekedési eszközök, lehetőségek), a tágabb tevékenységi körnek (falun kívüli munkavállalások, szállítások) éppúgy, mint a katonáskodásnak is. (Ismeretes, hogy 1948 után tudatosan törekedtek arra, hogy a katonák állomáshelye szülőhelyüktől minél távolabb legyen). Érdemes azt is megfigyelni, hogy a szeremlei ref. templomban esketett exogam házasfelek közt egyre nagyobb százalékban találunk katolikusokat: % 1870-es évek 17,9 1890-esévek 28,2 1910-esévek 31,8 1930-as évek 40,0 1950-esévek 46,1 1963 - 1972 56,6 A kezdeti 18-20 község helyett az 1850-es évektől kezdve a szeremleieknek több mint 150 községgel ill. várossal alakult ki exogam kapcsolata (ki-, ill. beházasodás), az utolsó vizsgált évtizedben két külországi (Németország) származású házasfél is volt. Az exogamia felfogható ugyan öngyógyító folyamatként is („friss vér", más szemléletmód), de - mint látjuk- eddig számottevő eredménye nem volt. Talán az utalhat erre, hogy az 1950-es évektől kezdve a szülők nevei közt egyre kevesebb a régi, "törzsökös" szeremlei név: vagyis e gyermekek az exogam házasfél ill. a bevándorolt reformátusok utódai. Katolikus A 18. sz-i, Baja-belvárosi plébánián keresztelt és anyakönyvezett (1722-1799) szeremlei gyermekek szüleinek származási helye - két kivétellel - nincs megadva, viszont föltűnő ezek között a délszláv-, és német hangzású nevek nagy száma (Bogdanovics, Dragan, Drágomin, Cservenka, Kozarsech, Obadovich, Olacs?, Olásalich, Teklásalich ill. Gjörg ?, Metzler, Moszler, Rebman). Ezek a családnevek a mai katolikus családnevek közt nem szerepelnek, tehát valószínűleg nem tapadtak meg tartósan új lakóhelyükön. Mindhárom kat. anyakönyv adatai alapján összeállítottuk és térképen is jeleztük a Szeremlére bevándorolt kat. lakosok születési helyét (1. táblázat és 1., 2. térkép). Az 1923-1973 közötti félszázados időszakban az immigráció arányát és a legfontosabb kibocsájtó közösségeket a 4. táblázat mutatja. (E táblázatban nem jeleztük azokat a helységeket, ahonnan 4, vagy ennél kevesebb lélek származott). A táblázatban felsorolt helységek Budapest, Kiskunmajsa és Kerény kivételével mind 25 km-es sugarú körön belüli, közveden környezetben találhatók s Kerény kivételével mind a trianoni határon belül, jelezve azt, hogy 238