Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Grynaeus Tamás–Kapocs Nándor: Szeremlei matriculák tanulságai (XVIII–XX. század)

Népesedési kérdések és minden szükséges segítséget megadott, ezért ezúton is köszönetet mondunk, hasonlóképpen néhai Balogh Béla ny. (szeremlei) ref. lelkész úrnak is, tanácsai-, javításai-, és kiegészítéseiért. Ugyancsak köszönet illeti Szűcs Tibor nagybaracskai és Nagyházi Sándor Baja-belvárosi r. kath. plébános urakat is, készséges segítségükért. Az alap-adatokat tehát II. József 1781., 1785. és 1790. évi rendeletei alapján közhitelesnek minősített egyházi anyakönyvek „egyházi szerveknél őrzött első példányai"-ból s nem a „nagymértékben hiányos másodpéldányú anyakönyvekéből, merítettük. „Az idősor adatai ... tartalmazzák az anyakönyvezés pontatlanságából -mint erre már a korabeli magyar irodalom is felhívta a figyelmet- származó hibákat".

6 Különösen szembeötlő ez, ha különböző források azonos időpontra vonatkozó adatait hasonlítjuk össze (egyházi anyakönyvek, Fényes, állami statisztikák, sematizmusok adatai). Tovább növelik bizalmatlanságunkat az időszaki kiadványokban (sematizmusok, helységnévtárak) az egymást követő időpontokban szereplő változatlannak föltüntetett adatok' mikor a helyi anyakönyvi adatokból jól tudjuk követni a lélekszám, stb. változását.

8 Tekintettel arra, hogy az állami népszámlálások 10 évenkénti folyamatos adatsort biztosítottak, ezt vettük alapul s tíz évenként ezekből kiindulva számítottuk tovább az évenkénti adatokat. Ezen időszak előtti és ezt követő öszszes lélekszám adatot -föltételezve, hogy az el-, és odavándorlás egyensúlyban volt

9 - az éves születési és halálozási adatok segítségével számítottuk. A református és katolikus anyakönyvek adatait azonos módszerrel dolgoztuk fel. További nehézséget az okozott, hogy az állami statisztikákban az adatok nincsenek felekezetek és korcsoportok szerint bontva, a matrikulákban sincsen adat az élők korcsoportok szerinti megoszlására , ezért nem tudtunk felekezetek szerint bontva ún. korfákat készíteni.

1

" (Az összevont adatok éppen a felekezetek közötti jellegzetes különbségeket mosnák el.) Az állami statisztikák sem adják meg 1949-től kezdve a felekezeti megoszlást (még 1990-ben sem!). A állami statisztikák és a matriculákból számított lélekszám-adatok különbségét az is okozhatta(-ja), hogy a református születési matriculákban a halvaszületett csecsemők is szerepelnek, míg az állami anyakönyvekben és a katolikus matriculákban nem. Bizonyos torzulást az is okozhat, hogy a kat. egyház csak a megkereszteltekről vezet anyakönyvet, mely nem szükségképpen egyezik a megszületettek számával és a keresztelés időpontja lényegesen eltérhet a születés időpontjától. (Ez utóbbit igyekeztünk korrigálni, és a születés időpontjánál föltüntetni az adatot." 1944-től kezdve mindössze két ízben került sor felnőtt keresztelésre - 1955 és 1962-ben - és egy ízben másfél éves gyermek megkeresztelésére a katolikusoknál. 1968-tól kezdve viszont egyre gyakoribbá vált, hogy 1,5-14 éves korukban kereszteltették meg gyermekeiket. 228