Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Grynaeus Tamás–Kapocs Nándor: Szeremlei matriculák tanulságai (XVIII–XX. század)

Népesedési kérdések és minden szükséges segítséget megadott, ezért ezúton is köszönetet mon­dunk, hasonlóképpen néhai Balogh Béla ny. (szeremlei) ref. lelkész úrnak is, tanácsai-, javításai-, és kiegészítéseiért. Ugyancsak köszönet illeti Szűcs Ti­bor nagybaracskai és Nagyházi Sándor Baja-belvárosi r. kath. plébános ura­kat is, készséges segítségükért. Az alap-adatokat tehát II. József 1781., 1785. és 1790. évi rendeletei alap­ján közhitelesnek minősített egyházi anyakönyvek „egyházi szerveknél őr­zött első példányai"-ból s nem a „nagymértékben hiányos másodpéldányú anyakönyvekéből, merítettük. „Az idősor adatai ... tartalmazzák az anya­könyvezés pontatlanságából -mint erre már a korabeli magyar irodalom is felhívta a figyelmet- származó hibákat". 6 Különösen szembeötlő ez, ha kü­lönböző források azonos időpontra vonatkozó adatait hasonlítjuk össze (egy­házi anyakönyvek, Fényes, állami statisztikák, sematizmusok adatai). Tovább növelik bizalmatlanságunkat az időszaki kiadványokban (sematizmusok, helységnévtárak) az egymást követő időpontokban szereplő változatlannak föltüntetett adatok' mikor a helyi anyakönyvi adatokból jól tudjuk követni a lélekszám, stb. változását. 8 Tekintettel arra, hogy az állami népszámlálások 10 évenkénti folyamatos adatsort biztosítottak, ezt vettük alapul s tíz évenként ezekből kiindulva szá­mítottuk tovább az évenkénti adatokat. Ezen időszak előtti és ezt követő ösz­szes lélekszám adatot -föltételezve, hogy az el-, és odavándorlás egyensúly­ban volt 9 - az éves születési és halálozási adatok segítségével számítottuk. A református és katolikus anyakönyvek adatait azonos módszerrel dolgoztuk fel. További nehézséget az okozott, hogy az állami statisztikákban az adatok nincsenek felekezetek és korcsoportok szerint bontva, a matrikulákban sin­csen adat az élők korcsoportok szerinti megoszlására , ezért nem tudtunk fe­lekezetek szerint bontva ún. korfákat készíteni. 1 " (Az összevont adatok ép­pen a felekezetek közötti jellegzetes különbségeket mosnák el.) Az állami statisztikák sem adják meg 1949-től kezdve a felekezeti megoszlást (még 1990-ben sem!). A állami statisztikák és a matriculákból számított lélek­szám-adatok különbségét az is okozhatta(-ja), hogy a református születési matriculákban a halvaszületett csecsemők is szerepelnek, míg az állami anya­könyvekben és a katolikus matriculákban nem. Bizonyos torzulást az is okoz­hat, hogy a kat. egyház csak a megkereszteltekről vezet anyakönyvet, mely nem szükségképpen egyezik a megszületettek számával és a keresztelés idő­pontja lényegesen eltérhet a születés időpontjától. (Ez utóbbit igyekeztünk korrigálni, és a születés időpontjánál föltüntetni az adatot." 1944-től kezdve mindössze két ízben került sor felnőtt keresztelésre - 1955 és 1962-ben - és egy ízben másfél éves gyermek megkeresztelésére a katolikusoknál. 1968-tól kezdve viszont egyre gyakoribbá vált, hogy 1,5-14 éves korukban keresztel­tették meg gyermekeiket. 228

Next

/
Thumbnails
Contents