Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Grynaeus Tamás–Kapocs Nándor: Szeremlei matriculák tanulságai (XVIII–XX. század)

Népesedési kérdések Az összefüggések vizsgálatánál megtévesztő lehet az 1960. évi állami statisztika, mely a Szeremle körüli községekben hasonló, vagy jóval nagyobb fokú (pl. Csatalja!) népesség-fogyást mutat ki a megelőző évtizedben, ez ui. nyilvánvalóan a német lakosok kitelepítéséből adódott.

12 Az 1881 és 1900 közötti 20 esztendő alatt a kimutatott és számított ref. lakosság lélekszáma jelentősen eltér: esetleg ez a 126 fő jelezhetné a - csupán szóbeli vélekedések szerinti (Tiszántúlról ?) - betelepített reformátusokat, azonban ennek semmiféle írásbeli nyoma nincsen.

13 Ilyen tömeges betelepedésről, vagy számottevő kivándorlásról Balogh Béla ny. ref. lelkész úr sem tudott, ezekről Tóth Kálmán

14 sem tesz említést.

15 Népesedési statisztika Az urbáriális összeírások adataiból tudjuk,

16 hogy a férfi lakosok száma az 1715 és 1773 közötti időszakban 20—24 évenként megkétszereződött (1715: 25 ffi; 1773: 181 ffi). Az ezutáni, már a matriculák adataiból nyomon követhető időszakban a lélekszám hasonló, dinamikus alakulása a 19. század közepén megtörik, megindul -és kisebb hullámzásokkal a mai napig tart- a népesség fogyása. Kb. a kiegyezés ideje óta a betelepülő katolikus lakosok miatt a demográfiai változásokat érdemben csak a két nagy felekezeti tömb egyidejű figyelembe vételével és kölcsönös egymásra hatásában lehet vizsgálni. Születés-szám alakulása „Nie szülj rabot, te szűz, Anya, ne szoptass csecsemőt... " (Arany J.: Walesi bárdok) A reformátusok évi születési száma az 1920-as évek elejétől tartósan az egyjegyű számok körébe jut. Hogy a ref. lélekszám csökkenését elsősorban a születések számának igen erős csökkenése

17 okozta, az jól kiderül abból, hogy bár az évek múlásával a halálozási arányszám alig változott, lélekszámuk mégsem nőtt. Ugyancsak ezidőtájt (az 1950-es évek elején) fordult meg a két felekezet számaránya Szeremlén, s kerültek többségbe a katolikusok (1. diagram) A ref. lelkész 1892. évi baljós sejtelme: „Szomorúságra adna okot, ha 50 év múlva, holtomból felébredve a szeremlei lakosok száma vallás tekintetében fordítva lenne" - ekkorra beteljesült. Bárth J. utal a birtokviszonyok kedvezőtlen alakulására: 18 „A XIX. sz. második felében a jobbágyfelszabadítás és úrbéri elkülönözés során csak a határ déli része maradt a szeremlei parasztság birtokában. A Szeremlei Duná229