Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Petánovics Katalin: Három Balaton-környéki falu születési arányainak és névadási szokásainak változása 1900–1960 között

Népesedési kérdések legalacsonyabb a csecsemőhalandóság, Reziben a legmagasabb, ugyanakkor Zalaszántón indult meg utoljára a másik kettő után egy-két év késéssel - a gyermekhalandóság erőteljes csökkenése. A szolgálók és a cselédlányok nagyobb száma miatt, a másik két községgel szemben, itt a legmagasabb a törvénytelen születések százalékos aránya. A gyermekek keresztszülei mindhárom faluban a század elején a barátok és a jómódú családok köréből kerültek ki, az elsőszülöttek pedig nevüket szüleiktől, nagy- és keresztszüleiktől örökölték. Az értelmiség több - akár 3-4 nevet is - választott gyermekeinek, az iparosok és az uradalmi alkalmazottak kettőt, a parasztság csak a negyvenes évektől tért át a kettős nevek gyakori alkalmazására." A névadásba beleavatkozhatott a falu plébánosa is, ilyenkor kapták különleges nevüket a falusi gyerekek, akik a hagyomány szerint utódaikra is átörökítették, és ez által tovább éltették azokat. A névadás nem mutatott nagy eltéréseket. Néhány évre divatba jött egykét név - pl. a század elején Reziben a Viktória, a harmincas években Várvölgyön a Teréz - azután elfelejtették, és mást kaptak fel. Ez így ment a hatvanas évekig. A hirtelen változást ettől kezdve figyelhetjük meg, amely napjainkig tart. Egyik oldalról előnyös a viszonylag egyhangú névanyag gazdagodása új nevekkel, de hátrányos a sok idegenből kölcsönzött, sokszor szinte nevetséges, gyökértelen keresztnév. De ez már nem tartozik vizsgálódásaink körébe. Jegyzetek 1. Kovacsics József: Zala megye helytörténeti lexikona. Keszthely és környéke. Bp. 1991. Helységnév Év Népesség száma Lakóházak száma Zalaszántó 1890 2077 358 Rezi 1890 1357 184 Várvölgy /Zsid/ 1890 1847 211 Zalaszántó 1910 2370 438 Rezi 1910 1556 298 Várvölgy /Zsid/ 1910 1998 414 Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszl ása a XIX-XX. században. Cumania. 9. 1986. 208-209. Mind az 1869-es, mind az 1910-es népszámlálás bizonyítja, hogy Magyarország 32 megyéje közül Zalában a legmagasabb a római katolikusok száma. 1910-ben 92,9%. 3. Gönczi Ferenc: Göcsej, s kapcsolatosan Hetes vidékének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 141. - Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 395 Andorka Rudolf: A gyermekszám alakulásának társadalmi tényezői a paraszti 222