Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Gergely Katalin: Egymás mellett vagy együtt?
Egyháztörténet, felekezetek együttélése Gyergyószentmiklós társadalmának összetétele: felekezetek, nemzetiségek és etnikumok Gyergyószentmiklóson а település zömét századok óta római katolikus vallású székelyek alkotják. Rajtuk kívül Gyergyóban élnek még magukat magyar nemzetiségűnek valló örmény rítusú katolikusok, reformátusok, katolikus cigányok, román ortodox vallásúak és görög katolikusok, magyar ajkú zsidók, neoprotestánsok, és akad olyan is, aki a nemhívők csoportjába sorolja magát, bár ez utóbbiak többsége valamelyik felekezet „nyilvántartott" tagja. Sokféleség, sokszínűség jellemzi tehát Gyergyó társadalmát. Hogyan alakult ki a századok folyamán ez a sokféleség? A település a mai Románia területén, Erdély keleti részén, a Keleti Kárpátok lábainál, a Gyergyói-medencében, 800-820 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az első írásos említés a faluról az 1332. évi pápai tizedjegyzékben található Gorgio néven. Valószínű, hogy mint templomos falu a medence központja volt, és több más faluval együtt alkották az egyházközséget. Feltevések szerint a korabeli település nem az akkor még mocsaras medence belsejében, hanem a várost átszelő Békény patak felsőbb szakaszán volt. A falu fokozatosan húzódott a jelenlegi helyére, de a templom már a XV. században biztosan a mai helyén állt, amint ezt a katolikus templom toronyaljának kőajtókeretén lévő 1498-as évszám is bizonyítja. A korábbi templom patrociníumáról nincsenek adataink, azonban a XV. századtól bizonyítható, hogy a templom és a város patrónusa Szent Miklós. A XVII. század elejére Gyergyószentmiklós egyike volt a Székelyföld legnagyobb településeinek; az 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelemtől kapott vásárjog révén pedig nemcsak a medence, hanem egész Kelet-Erdély, sőt az Erdély és Moldva közötti kereskedelem központja lett. A XVII. század történetének fontos epizódját jelentették a tatárok elől menekülő örmények is, akik az 1637-ben kezdődő és 1672-ben véglegessé váló letelepedésükkel fontos részévé váltak Gyergyó társadalmának. A századok folyamán a település népességének fejlődését több tényező befolyásolta, emiatt a lélekszám és az összetétel évszázadonként többször is változott: járványok, tatárbetörések, betelepülések, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc és az azt követő labanc megtorlás, az 1764-es Siculicidium és elvándorlás, az 1848-as forradalom és következményei, a XIX-XX. századi iparosodás, az I. és II. világháború veszteségei, Trianon, bécsi döntés, párizsi békeszerződés, államosítás, betelepítések... ' A mai település arculatának meghatározó vonásait alkotják és egyúttal a népesség összetételére is utalnak a különböző felekezetek templomai: a XVIII. században újjáépített római katolikus és örmény katolikus templomok, a XIX. század végén épült görög katolikus 2 és református templomok, a XX. század első felében épült ortodox templom, illetve a zsinagóga. 202