Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Fazekas Csaba: Neoprotestáns mozgalmak és megítélésük a XVIII. századi Magyarországon a tiszadobi „ébredés” tükrében

Egyháztörténet, felekezetek együttélése (szerk.): Népi kultúra - népi társadalom. Folclorica et ethnographica, XIV. Bp., 1987.215-233. 4. Hermann Egyed i. m. 127. 5. Vanyó Tihamér Aladár (szerk.): A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról, 1611-1786. Bp., 1986. (Magyarország újabbkori történetének forrásai) 126., 439. A XVn-XVni. század fordulójáról számos babonasággal, vallásos vagy okkult tevékenységgel, álmodozással, illetve népi vallásossággal kapcsolatos adatot közölt: Thaly Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. 1-2. In: Századok, 1881. 40-60.; 114-132. Későbbiekben katolikus népi „rajongó" mozgalmakra ld. pl.: Bende József: A Szent Miska-féle vallási mozgalom keletkezése és lefolyása. In: Bács-Bodrogh vármegyei történelmi társulat évkönyve az 1890-ik évre. Zombor, 1890. 97-113.; Bálint Sándor (szerk.): Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Bp., é. n. [1939] 6. Pl. a szepesi püspök panasza 1780-ban: Vanyó Tihamér (szerk.): Püspöki jelentések a magyar szent korona országainak egyházmegyéiről, 1611-1850. Pannonhalma, 1933. (Olaszországi magyar oklevéltár II.) 204-208. stb. 7. Mályusz Elemér: Magyar renaissance, magyar barokk. I-IV. In: Budapesti Szemle, 1936. 241. köt. 702. sz. 159-179., 703. sz. 293-318., 242. köt. 704. sz. 86-104., 705. sz. 154-174. Ш/91.; Hermann Egyed i. m. 8. Kovács Béla: Flagelláns körmenetek az egri egyházmegyében. In: Archivum, 1974. 2. sz. 47-58.; küln. 55-56. 9. Illyés Endre: Egyházfegyelem a magyar református egyházban (XVI-XIX. századokban). Debrecen, 1941. 125-127., illetve a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (TtREL), L 1. c.) Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek, 7/1770., 9/1797.; stb. A protestánsok valláserkölcsi életének bemutatása az egyházközségtörténetekben is megjelenik, pl. a később ismertetésre kerülő Szabolcs megyei térségben: Sörés János: Szent Mihály község története, tekintettel ref. egyháza történetére. Debreczen, 1887. 154-159. A népies barokk jelentkezése protestánsok körében: Gyenis Vilmos: Késő-barokk és népies irodalom (XVIII. századi protestáns víziók). In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 1. sz. 1-24., 4-5. 10. Ilyen esetek összefoglalását ld. pl. Mályusz Elemér i. m. (1939) ; Kosáry Domokos i. m. (1996), illetve Iványi Emma: A Habsburg-állam és a katolikus klérus a parasztság viszonylagos vallásszabadsága ellen. In: Spira György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711-1790. Bp., 1951. 77-99. stb., helyi szinten pl.: Kiss Z. Géza: Vallási elnyomás és vallási türelmedenség az Ormánságban. (1740-1820). In: Honismeret, 1992.3. sz. 61-67. stb. 11. Mályusz Elemér i. m. (1936) 11/313. Ld. továbbá pl.: Tolnai Gábor: Barokk problémák. In: A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Közleményei, 1965. 93-121.; 103., 121.; Gyenis Vilmos i. m. 1. 12. Pl. Végh Ferenc (összeáll.): Vita a magyar irodalom barokk kérdéseiről. In: Irodalomtörténet, 1957. 1. sz. 50-64.; 51. A barokk általános kérdéseire összefoglalóan ld. továbbá: Szekfű Gyula: A barokk műveltség. In: Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet, I-V. Bp., 1935. ГУ/366-416.; illetve a vele polemizáló: Mályusz Elemér i. m. (1936) 13. Kirner A. Bertalan: Baptista krónika. Bp., 1935. 14. Az anabaptisták elleni akciók összegyűjtött forrásai: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) С 40. Helytartótanácsi levéltár, Acta religionaria. Lad. A. Fasc. 193