Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Fazekas Csaba: Neoprotestáns mozgalmak és megítélésük a XVIII. századi Magyarországon a tiszadobi „ébredés” tükrében

Egyháztörténet, felekezetek együttélése tiot"

B tenni; Hogy ha pedigh az alatt azon új hitű emberek[ne]k vagy ell szökésök félő volna, avagy másként is aliquod periculum mineretur in mora"

9 kgl concurrálván három vagy négy Tábla Assessorokkal,

140 conferálya

14

' eő kglmkkel ezen dolgot, és mivel úgy is a T. Karolyianum Regiment most Dob felé fog masírozni Gr. Forgách Uramtull (: ha kívántatik:) assisttentiát kérvén, fogattassa megh eőket, addigh is, a mígh a Ns Vmgyék gyűléssé leend, s ezen dolgot proponálni fogja; Azon fel tött három rendbeli modalitásokbull

142 válassza kgl a kit legjobbnak, és tanácsosabbnak ítél, s engemet sietve tudósítson felőlié. A T. N. Vmgyék [tekintetes nemes vármegyének] szólló intimatumot magamé gyanánt per errorem

14

' feli találtam szakasztani, nem is más okbull, mivel úgy is az énnékem in paribus

144 megh küldetett a Fölséges Consiliumtull. Ezzel maradok Igaz attyafi szóig.[ája] Károlyi Sándor Jegyzetek A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Első változata megjelent: Protestáns megújulási mozgalom és szektaügy a XVIII. századi Szabolcs vármegyében (Történelmi tanulmányok. Miskolc, 1999. Studia Miskolci nensia, 3. 120-144. p.), illetve előadásként elhangzott: Spirit of freedom - borders of tolerance. Enlightenment and neo-protestant movements in 18

th century Hungary. East-West Seminar '98. Bordeaux, 1998. július 24. (Megjelenés alatt: Champion, Paris, 2001) Ezúton mondok köszönetet Tóth Péternek a latin forrásszövegek fordításáért, hasznos tanácsaikért pedig Tóth István Györgynek, Szigeti Jenőnek a kézirat elolvasásáért és hasznos tanácsaikért. 1. A vonatkozó szakirodalom átfogó igénnyel készült munkái: Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Bp., 1939. (A magyarországi protestantizmus történetének forrásai); Mályusz Elemér (szerk.): Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Bp., 1940. (A magyarországi protestantizmus történetének forrásai); Hermann Egyed: A vallásos ember a barokk korban. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet, TV. Barokk és felvilágosodás. Bp., é. n. [1941] (reprint: 1991) 405-431.; Kosáry Domokos: Művelődés a XVni. századi Magyarországon. Bp., 1996. (3. kiadás) 77-89. stb. 2. Jelen dolgozatunkban is célunk nem ezeknek a közösségeknek a minősítése volt, ezért lehetőség szerint inkább az utóbbi időben egyre inkább elterjedt és értéksemleges „kisegyház" kifejezést igyekeztünk használni. Mind az általunk elemzett vallási közösség, mind a kor többi hasonló társadalmi jelensége keresztény hitelveket valló, szervetett csoportnak tűnik, ezért a „kisegyház" terminust mindenképpen használhatónak ítéltük. 3. Pl. Bartha Elek: Népi vallásosság és paraszti műveltség. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XXTV-XXVI. (1981-1983) Nyíregyháza, 1989. 119-126.; 120.; Tüskés Gábor: Népi vallásosság, társadalomtudományok és teológia. In: Katolikus Szemle, 1981. 114-125. Illetve részletesebben: Tüskés Gábor (szerk.): „Mert ezt Isten hagyta..." Tanulmányok a népi vallásosságról. Bp., 1986. stb. Témánk szempontjából legjobb (bár leginkább tézisszerű) összegzés: Tüskés Gábor: A protestáns közösségek népi kultúrájának néhány kérdése. In: Kosa László 192