Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Fazekas Csaba: Neoprotestáns mozgalmak és megítélésük a XVIII. századi Magyarországon a tiszadobi „ébredés” tükrében

Egyháztörténet, felekezetek együttélése ak voltak, megállapíthatjuk, hogy Magyarországot sem kerülték el a nyugateurópai ébredési mozgalmak, s Közép-Európában is akadtak képviselőik, még ha hatásuk csak felületes is lehetett. Az idézett kihallgatási jegyzőkönyv alapján kétségtelemül akadnak közös pontok a Charles Fox vezette ébredésből kinőtt „Barátok társasága" („Society of Friends") és a tiszadobiak között. Ilyen például a hit által való gyógyulás tanítása, amelynek hangsúlyozása és gyakorlása a nyugat-európai neoprotestáns közösségekben is először csak a kvékerek között kapott központi szerepet. De az angliai „barátok" vezetőinek pénzzel, anyagiakkal kapcsolatos magatartásához

79 feltűnően hasonlót találunk a Szabolcs vármegyei kihallgatási jegyzőkönyvben is. A Porkolábházban gyülekezőkről azonban (legalábbis ekkor még) nem jegyezték fel a kvékerek aktív bibliás életmód mellett leginkább elterjedt ismertetőjegyét, a Szentlélek erejének (gyakran kézrátétellel közvetített) kiáradását, amelynek hatalma alatt a szemtanúk szerint különös dolgokat cselekedtek, elestek, táncoltak, „reszkettek" (innen az elnevezésük: „quaking" = „reszketni") stb.

8

'Azt mondhatjuk tehát, hogy a közös vonások ellenére feltehetően nem egy magyarországi kvéker gyülekezetről van szó, hanem legfeljebb egy annak hatására elindult ébredési-megújulási mozgalom első állomásáról. Az idézett Fischer báró levelének érdekessége még, hogy szerzőjéről nemigen feltételezhető a protestánsok javára elfogult egyházpolitikai magatartás. Családjának a katolikus ellenreformáció iránti elkötelezettsége ugyanis nyilvánvaló volt, mint világosan kitűnik apjának Károly Sándorhoz írott leveléből, amelyben kifejti, hogy nagyon szeretné, ha Tiszadob a Károlyi-birtokok közé kerülne, az okok között pedig első helyen (a kincstár és Fischer személyes érdekei mellett) Károlyi Sándor katolicizmus iránti odaadását emelte ki: „Bár katholikus úrra szállana, hacsak a fiskus rész is, mert a mostani possessorok éppen kiirtják az igaz [katolikus] hitet, és semmi progressus sem lehet a hitünk elterjedésében."

81 A tiszadobi gyülekezet ügyében levelező Fischer József fia, István pedig magas rangú egyházi tisztségeket is betöltött. (A XIX. század elején az első szatmári püspök, 1807-ben egri érsek lett.)

82 Az 1737^43. évi pestisjárvánnyal való kapcsolat A másik tényező, amit még a jegyzőkönyvek alapján ki kell emelnünk, a vallomást tevő Porkoláb István utolsó hivatkozása, amikor arról beszélt, hogy hite szerint imádságaik és kegyes életmódjuk hozzájárulhat ahhoz, hogy az 1737 óta az egész országban kisebb-nagyobb intenzitással dühöngő pestisjárvány csapását Isten eltávoztassa az országról. A tiszadobi gyülekezet keletkezése és a XVIII. században a legnagyobb pusztítását véghezvitt pestis között kínálkozó összefüggést leginkább Esze Tamás tette magáévá. Mint fentebb futólag már említettük, egy másik korábban felbukkant magyarázat a „szektásodást" a paraszti elégedetlenséggel hozta összefüggésbe, egyes kutatók úgy vélték, hogy a tiszadobi gyülekezet az 1735-ös békésszentandrási 181