Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - Medgyesy-Schmilki Norbert: Bevezetés a csíksomlyói passiójátékok forrásaiba

Imádságok, szakrális szövegek nésének körülményeit jeleníti meg: Adoniás helyett, Dávid rendelésére végül is Salamon lett a király (2 Sám 3, 4; 1 Krón 3, 2).""

1 Salamon királysága Krisztus királyságának az előképe. Az 1765-ben színre vitt dráma első felvonása Ábrahám áldozatát mutatja be. Az Úr szavára még egyszülött fiát, Izsákot is képes lett volna feláldozni Ábrahám. Az előkép lényegét a darab Prológusa mondja el."

17 Az 1767-ben bemutatott dráma első jelenetében, szintén az égi pör tartalmazza az előképeket.

108 Ádám a fa által vétkezett, így keresztfán kell Krisztusnak meghalni. Noé bárkája (Ter 7.) és Jákob létrája (Ter 28, 1-18) szintén a keresztfa előképe. Izsák feláldozása Krisztus keresztáldozatának, József eladása Jézus elárulásának a típusa. Józsefet testvérei kútba dobták. Ez Krisztus sírban nyugvásának előképe. Jób szenvedése szintén a Vir Dolorum típusa. Az általam elolvasott többi színdarabban nincsen előkép. Az 1751-ben előadott dráma első felvonása az Ószövetség történetét tekinti át: Mózes megkapja a törvényt (Kiv 20, 1-17), a Bírák korától Salamonig, a Törvénykönyv megtalálása Kr.e. 622-ben (2 Kir 22, 8-20 és 2 Krón 34), Jeremiás siralma (Jer 4, 19-31), babiloni fogság, Dániel története. A 7. Scenában a szentatyák a limbusban (pokol tornácán) áhítják a Messiást. Ábrahám szájába adják Izajás szavait (íz 45, 8): „Harmatozzanak már az egek határi."

104 Az 1729. évi drámához hasonló szerkezetű misztériumjátékot adtak elő Nagybányán a minoriták 1761-ben: Juhász Máté: „A Krisztusnak érettünk való kínszenvedéséről" címmel."" Az előképek szereplői és jelentése megegyezik a csíksomlyói passiójátékok praefiguratióival. Apokrif jelenetek a passiójátékokban Ebben а fejezetben azokat a jeleneteket, motívumokat tekintem át, amelyeknek nincs bibliai forrásuk, hanem apokrif iratokból, középkori meditációkból, látomásokból származnak. A Paradicsomjelenetet azért tárgyalom itt, mert Ádám-siralom és az égi per kapcsolódik hozzá. Az 1748-as dráma első jelenetében Daemon a tudás fájához hívja az első emberpárt. Az almából való evés után Deus kiűzi őket a paradicsomból. 1768-ban mindezt három jelenetben adták elő, mivel Éva és Ádám tovább húzódzkodott a bűn elkövetésétől. A két dráma közt itt szó szerinti egyezés nincsen. Viszont található szó szerinti egyezés az 1748-as és 1766-os színjátékok között. A bűnbeesés után Deus Pater szavai is egyeznek. Diabolus Primus szavainak csak a második fele származik 1748-ból. Továbbá Lucifer szavai és Caro második mondata is átvételről tanúskodik. Csak e két passiójátékban fordul elő, és szó szerint egyezik a Mundus (Vi794