Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Farkas Irén: Tizennyolcadik századi csíki faragott kőkeresztek

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek ri feladatot is ellátják. Vezetik a nép életét, imádságát, részt vesznek a templomi és magán ájtatosságokon."

s A korszak emberének, a lelki élet motivációinak kérdését taglalva Behringer

9 kutatásaira és állítására támaszkodhatunk, aki szerint az agrártársadalmakban az időjárás kiemelkedő szerepet játszik, amely kihat az emberi társadalomra és annak válaszreakcióira. Az Európa-szerte kedveződen időjárás, a kor emberében szorongást váltott ki, amelyre magyarázatot keresett, ez lényegében a szorongás feldolgozása, értelmezése, attól a szándéktól vezérelve, hogy elviselhető legyen, és mindig egy adott kultúrán belül, az adott csoport, az adott egyén számára létező értelemmel, azaz jelentéssel ruházzák fel.

10 Az emberek számára támaszul csak a hit maradt, amelyben feloldódtak a szorongások, a sorscsapásokat a büntető Istennek tulajdonították. A vallás tanításai is fokozták ezt az értelmezést. Az 1710-ből származó csíksomlyói rendelkezések" így kezdődnek: „Mivel láttuk a felséges Istennek büntető ostorát és nemcsak a fegyver, hanem döghalál által való csapását is, bűneinkért naponta öregbedni tapasztaljuk..." Az emberi és a közösség életében beállt tragédiák a vallásos embert, a hitéleti formák betartásával cselekvéssorozatra ösztönözték, bűnbánat tartására, vezeklésre, „istenes szép devóciókra" serkentették, melynek célja elérni a kiengesztelést, bűnbocsánatot, teljes búcsút nyerni. A búcsú nyerése a katolikus egyház processzióinak sajátos formája, az indulgentia, a bűnbocsánat, amellyel tanítások szerint a bűnbánatot tartók, vezeklők kegyelemben részesülnek. „Ez a búcsúkiváltság, az indulgencia, amely a katolikus egyház tanításai szerint a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, részben vagy egészben. Innen emlegetjük a teljes és részleges búcsúnyerést. Ilyen kiváltságot a pápa vagy a püspök adományozhatott. Teológiailag a búcsú az Egyház ígérete arra vonatkozóan, hogy különlegesen közbenjár Istennél valamely ideig tartó büntetés elengedése érdekében, melyeket, mint bűnöket eltörölték a bűnbánat segítségével" - írja Barna Gábor.

12 A teljes búcsú nyerése missziók" által is történt, amelynek sikeres befejeztével, ennek emlékére, a hatás minél további biztosítására keresztet állítottak. A misszió lényege a keresztény tanítás által a hitben való megerősödés és megújulás, melynek emléket három faluban emeltek 1746-ban Csíkszendéleken, Csíkszentkirályon, Csíkmenaságon, amit feltehetően az a „T: P.: JÓSA. MIS." (misszionárius, feltehetően ferences páter?) hirdethetett, akinek nevét a csíkszentléleki kereszt örökítette meg. A vallásos népélet egy másik megnyilvánulása, a fogadalomból emelt keresztek, melyeknek motivációi ugyanazok, mint a búcsújárásra való fogadalomtétel, az egyéni vagy a közösségi élet nagy sorscsapásai, egy-egy természeti vagy történelmi katasztrófa, melyeket a világ, a közösség előtt is evidens módon juttatták kifejezésre, olyan cselekedettel, ami beleillik a vallásos közösségi érzületbe: szintén keresztek állításával. 69