Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Farkas Irén: Tizennyolcadik századi csíki faragott kőkeresztek

Vallásos ábrázolósok, learatok, szakrális építmérr/ek és helyek Farkas Irén Tizennyolcadik századi csíki faragott kőkeresztek A magyar vallásos élet sok más tárgyi emléke mellett Csíkban a népi vallásosság megnyilvánulásának tárgyi hagyatékai a 18. századi kőből faragott datált fogadalmi, emlék- és búcsúkeresztek. A csíki tájegység több helységében: Csíkszenttamáson, Csíkmadarason, Csíkdelnén, Csíkszentmihályon, Csíktaplocán, Csíkszentléleken, Csíkszentkirályon, Csíkszentimrén, Csíkkozmáson, Csíkmenaságon, Csíkcsatószegen, Csíktusnádon örök emlékként, szépen faragott kőkeresztek hirdetik az élet és halál múlandóságán fölülemelkedő emberi hitet. A tárgyi emlékek azonban igen keveset árulnak el alkotóikról. Csík lakossága a kezdetektől fogva római katolikus. A reformáció, a protestantizmus tanai ide nem hatoltak be, s a történelem sorscsapásai, az erőszakos térítés ellenére is hú maradt hitéhez és vallásához, ami miatt hadba is kelt, 1567-ben.

1 E hitének különösen fontos támasza és serkentője a Csíkba igen korán betelepülő, Szent Ferenc szigorúbb reguláját követő ferencrendi barátok, akiknek tevékenysége a vidék szakrális és közművelődési életében nagyon jelentős szerepet játszott. Az egész Erdélyt átfogó reformáció idején csak a csíki klastrom maradt fenn, mert „pápás" papnak nem volt szabad máshol tartózkodnia az 1588-as törvény értelmében. Sőt, egy időre innen is ki volt tiltva. Tehát az egész terület lelki gondozása a csíki atyákra várt.

2 A János Zsigmond fejedelem intézkedései és erőszakos hittérítése ellen összegyűlt katolikusok első körmenete, a fejedelem hadai feletti 1567-es győzelem vetette meg az alapját Szűz Mária - kultuszának Csíksomlyón. A protestantizmus ellenében felerősödött hitújítás, a 17 század végén, egész Magyarországon kiteljesedő katolikus restauráció, mint általában, Csíkban is a hitélet megerősödését, elmélyülését hozta magával. „Az a felfogás, mely az egyház XVI- XVII századi reformját pusztán ellenreformációnak tartja, mindenképpen helytelen, mert az egyháznak a reformáció korában bekövetkezett megújulása szükségszerű folytatása volt a protestáns reformáció előtti reformtörekvéseknek, új elemekkel bővíttetése minden szempontokból hatékonnyá tette." A katolikus hitújítás Erdélyben a protestáns fejedelmek alatt nem volt olyan erőteljes, mint Magyarországon. A 18. században a megújuló katolikus egyház rendeletei és tanításai a hitélet 67