Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer a vallásos ábrázolásokon
Vallásos ábrazolasok, feliratok, szakrális építmények es helyek részére festett kép után készült 1772-ben „Magyar-Ország' Nagy Hatalmú Szószólója" felirattal. A kép az égben trónoló Boldogasszonynak a Szent Istváni koronát felajánló Szent László királyt ábrázolja, a lába előtt az előbbi képhez teljesen hasonló barokk keretbe foglalt országcímerrel. 11 A XVIII. század második felétől mind határozottabban a szabályos ovális alakú, korona nélküli címerpajzs tűnik fel a Patrona Hungáriáét ábrázoló szentképeken. Ezen egykori alkotások egyik legsikerültebbjén, a máriatölgyesi kegyszoborról készített rézmetszeten Franz Leopold Schmitner a Napbaöltözött Boldogasszony alakját örökíti meg: két angyal kíséretében a Holdsarlón állva. A kép a magyar ezüst és aranypénzeken látható Boldogaszszonyhoz hasonlít, talán ezzel áll összefüggésben, hogy talpazatát az országcímer ékesíti; a korona pedig Mária fején látható. 12 Jellegzetesen ovális alakú címerpajzsot mutatnak a Celldömölki Máriát ábrázoló rézmetszetek. Az 1750 körül Bécsben készült szentképen az ovális, korona nélküli címerpajzsot még gazdagon díszített barokk keret veszi közre. 13 Az 1770-es évekre datált imalap a celldömölki Szűzanya ábrázolással már azt a szabályosan ovális országcímert mutatja, ami a későbbi időszakban nemcsak az egyházi, hanem a különböző világi ábrázolásokra is jellemző volt, pl. társulati jelvényeken, emlékérmeken és főképpen céhzászlókon. 14 Ezen a szentképen, ill. imalapon a kisdedet tartó Mária stilizált megjelenítésével harmonikus kompozíciót alkot az országcímer elhelyezése a lábainál, ami alatt a következő imaszöveg áll: „Dömölki határban, csudákkal tündöklő kiss-Czeli Maria. O! Szentséges Szűz Maria, engegy nékem, és mind azoknak, kik tégedet ezen szent hellyen szentül tisztelnek, hogy minden nemű testi és lelki veszedelmektül, te által(ad) megszabadullyunk, és életünknek után örök Boldogságban gyöhessünk. Amen". 15 Ugyanez a kép ismeretes az 1780 körüli időből kisméretű rézmetszeten gót betűs német felirattal (Gebett zu der Mutter Gottes Maria Zell zu Dömölk in Hung.). Az előbbihez teljesen hasonlóan a kegyszobor baldachin alatt látható az ovális, korona nélküli magyar címerrel. 16 A címerábrázolás szempontjából ugyanebbe a sorba illeszkedik Celldömölk búcsújáró helyének ábrázolása egy XVIII. századi rézmetszeten. Az épületegyüttes fölött az angyaloktól körülvett Boldogasszony alakja mellett egy angyal ovális magyar címerpajzsot tart. 17 Ovális országcímert mutat Binder János Fülöp 1760 körüli szentképe is. Szűz Mária és a Kisjézus alakját keretező mozgalmas dekoráció bal sarkában látható az országcímer, átellenben Buda város címere, alul pedig a budai Várnegyed panorámája. 18 Az ovális címerképnek a Boldogasszony személyével való szoros kapcsolatát mutatja az egerszalóki római katolikus templom hordozható Mária-képe, ami minden valószínűség szerint a XVIII. században készült, színes barokk keretbe foglalva. 19 Ugyanezt a gondolatiságot képviseli egy XVIII. századi magyarországi körmeneti zászló festett képe a Patrona Hungáriáé szemléletesen komponált alakjával: Szűz Mária egyik kezében a jogar-