Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer a vallásos ábrázolásokon

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek ral, másikban a koronával, ölében a Kisjézussal, miközben köpenyével óvóan takarja az országot jelképező, ez esetben a heraldikai előképektől eltérő, szögletes alakú magyar címerpajzsot.

20 Az újabbkori heraldikai ábrázolásmódnak megfelelő országcímerképpel is lehet találkozni a korábbi évszázadok szentképein. Egy XVIII. század eleji rézmetszeten, amely Szent Gellért püspököt és Szent István királyt a Szűzanyával jeleníti meg, a kép felső részén az országcímert két angyal tartja.

21 A címerábrázolás érdekessége, hogy a díszes barokk keretbe foglalt címerpajzs megformálása teljesen megegyezik az 1945 után használatos úgynevezett Kossuth-címerrel, ami az 1949. augusztus 20-án életbe lépett Alkotmányig volt az ország jelképe. A céhes emlékanyagban szintén meglehetősen gyakori az országcímer. A vallásos témájú ábrázolásokon, főképpen az egyházi körmenetek alkalmával használt céhzászlókon fordul elő, leggyakrabban a Szent Istvánt védőszentjéül választott szervezeteknél. A szentképek mintájára különösen az országot felajánló képi ábrázolásokon látható a címer az ország jelképeként. Az egyik legkorábbinak tartott ilyen ábrázolás a jánosházi (Vas m.) szabócéh 1780-as zászlaját díszíti barokk keretbe foglalt hosszúkás címerpajzs alakjával, mely jelentős méretével kitölti a kép bal sarkát.

22 Ennek a szimbólumnak egy későbbi, 1850-ből származó változatát láthatjuk a nagyoroszi (Pest m.) csizmadiacéh templomi zászlaján, „István király" felirattal. A selyemre festett színes képen egy templomi oltár előtti zsámolyon térdeplő Szent István a távolban megjelenő Szűz Máriának ajánlja fel a magyar koronát. A kép jobb sarkában az oltárhoz támaszkodó, gazdagon faragott barokk kereten egyenes vonalú, hosszúkás címerpajzs képe látható.

23 A XIX. századi hasonló céhes emlékanyagot még hosszan lehetne sorolni, ami az előző évszázadok vallásos ábrázolásaihoz hasonlóan, az országot oltalmazó Szűz Mária képével, az ország védőszentjének alakjával együtt szerepelteti az országcímert.

24 Ezeken a vallásos képeken szinte kivétel nélkül a korona nélküli országcímer látható, ami éppenúgy Magyarországot jelképezte egykor, mint a Szent Koronával rendelkező változat. Miután az ábrázolások többségénél a magyar korona valamilyen módon szintén jelen van (Szűz Mária fején vagy a felajánlás tárgyaként), a korabeli ikonográfiái értelmezés nem tartotta szükségesnek a címerpajzs fölé helyezni az egyébként heraldikailag odatartozó koronát. A XVIIXVIII. századi barokk szentkép-alkotók a magyar címer változatos formájú szerepeltetésével egyértelműen Szent István országát szimbolizálták. Jegyzetek 1. Glatz Ferenc (szerk), A magyarok krónikája. Budapest 1995. 237. 2. Vö. Bertényi Iván, Új magyar címertan. Budapest 1993. 72-74. 3. Bitskey István, Hitviták tüzében. Budapest 1978. 191. 48