Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - P. Madar Ilona: Kórógy, Szentlászló, Haraszti és Rétfalu vallásos szokásairól

A mindennapok és az ünnepek vallásossága szintén keményen büntették, amint az Harasztiban az Eclézsia Jegyzőkönyvének 1814-ben keletkezett feljegyzésében olvasható: „... Josity Éva a nyelvéért 3 korbácsra büntetődött." Két testvért azért büntettek meg, mivel „összevesztek és összekarmolták egymást... Nem különben a feleségeik is. Jopi Kata és Magdika Bori mint férjeik bujtogatói 6-6 korbátsra ítéltettek". Megintették a gyerekeit túl szigorúan nevelő apát és a szüleivel tiszteletlenül bánó gyermeket is. A paráználkodók mindegyikét egyformán büntették. Nem volt kettős az erkölcsi szabály. Templomi alkalmak A templomi szertartásoknak többféle módozata ismert. Jól megkülönböztethetők a hétköznapi könyörgések a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteletektől Ezek tovább tagolhatok még az ünnepek első és másodnapi liturgiáival, szokásaival. Ehhez hasonlóan eltérőek az úrvacsoraosztással egybekötött vasárnapi istentiszteletek a többiektől. Az emberi élet folyamán sorra kerülő vallásos szokások között is vannak olyanok, amelyek ünnepélyességüknél fogva templomban zajlanak. Ezek egy része egyházi terminológiával szimbolikus istentisztelet. A keresztség sákramentumának kiszolgáltatása istentisztelet keretében zajlik, de az anya avatódása, az elemi iskola év végi vizsgája, a konfirmáció, az esküvő és a temetés szimbolikus istentiszteletek, ezek megéléséhez sok jellegzetes szokáselem fűződik. A reggelenkénti templomba menetelt a XVII. században rendelet írta elő. Ennek nyomai még napjainkban is megvannak az emberek emlékezetében. Könyörgésnek nevezték ezeket az alkalmakat. Jobbára idős emberek mentek ilyenkor a szentegyházba és az iskolás gyermekek tanítójuk vezetésével. Mindenki viselő ruhában ment, rajtuk kívül a Mózes törvényében előírt hat hetet betöltött gyermekágyas asszonyok is elmentek a reggeli könyörgésre. Mikor megszűnt a reggeli istentisztelet (1930-40 között), akkor a reggeli harangozás előtt értek oda, s amíg a harangozó a toronyban volt, az asszony hálát adott, hogy megsegítette a jó Atya abból a nagy bajból, és amikor a harangozó lejött, ő is ment haza, „megszabadult". A vasárnapi és ünnepnapi templomba menetel nemcsak vallási alkalom, hanem társadalmi megmozdulás is. Ezt az emberek magatartásán kívül megjelenésük módozatain is kifejezésre jutott. A jelen század elejéüg népviseleti darabok felöltése jelentette az ünnepi külsőt. Annak elhagyása Rétfaluban és Szentlászlón mintegy emberöltőnyi idővel előbb végbement. Kórógyon és Harasztin az első világháborút követő időben vetkőztek ki. A ruházat kellékei és azok formái, színei továbbra is megjelenítik az egyének korát, közösségbeli státusát. Különösen a nők viseleti elemei - hajfonat, fátyol, kendő, ruha színei 396