Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Szacsvay Éva: Protestáns ábrázolások és népművészet

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek hogy a nyugat-európai lutheránus vidékeken használt korai metsze­teket felváltó képek, Luther arc­képét, bibliai (újszövetségi) jelene­teket ábrázolnak, igen kedveltek az Utolsó ítélet képek és a pokol­beli szenvedések ábrázolásai. Arndt Igaz kereszténység és A Pa­radicsom kertje című munkái köz­vetlenül hatottak a svéd és német templomi falfestészetre. 14 Feltéte­lezhető, hogy a külföldön járt és tanult protestáns papság Európá­ból hozott Utolsó ítélet kép isme­retét a török idők viszonyai „élő­vé" tehették.) A jó, vagy krisztusi felidézése, ábrázolása ritka, jelképek formájá­Georg Rollenhagen, 1611 (G. Benker, 1993 után.) Kikötött bagoly, amit a madarak csipked­nek, Krisztus jelkép ban is, elsősorban Szt. Mihály és az angyalok láthatók valamint a bárány, mindhárom János Jelenéseiben is szerepel. Krisztus ábrázolás például az a bagoly is, amelyet К . Csilléry Klára fedezett fel 16. századi szász stallum fa­ragott ábrázolásán. A baglyot kör alakban szöveg keretezi „Ich pin eyn Fogel und heys dy Ayl und ver mych hasset den schent die Payl" [Szászbogács, (Bogeschdorf), Johannes Reichmuth segesvári műhelye, 1533] - a bagoly többféle jelentése közül a Krisztus jelentés arra a korai vadász-gyakorlatra épül, amikor a T alakú fára kikötött bagollyal vadásznak énekes madarakra, úgy, hogy a baglyot megtámadó csipkedő énekesmadarakat lövik le. A kikö­tött és bántalmazott bagoly helyzete a keresztre feszített Krisztus képét idé­zi, amint ezt G. Benker kimutatta. 15 A jelkép 18. századi továbbélésére is van példa, az 1778-ban Magyarvalkón dolgozó Umlingok festettek baglyot a templom mennyezet kazettájára, a bagoly feje mellett ábrázolt, felé repülő kisebb madár azonosítja a jelentést. (Köszönettel tartozom K. Csilléry Klá­rának, hogy ezt az adatsort közlésre átadta.) Úgy tűnik, hogy a protestáns díszítésben alkalmazott jelképek többsége középkori jelképekhez, illetve a bibliai szövegeknek szószerinti értelmezése­ihez (amely szintén korai keresztény gyakorlat) fordulnak vissza, hogy elsza­kadhassanak a katolikus misztikából és szentkultuszból kibontakozott szim­bólum-rendszertől. (A Parajdi Illyés János által használt, és más későbbi, 18. századi templomok festésein is megjelent hal formájú szirén, mint Babiloni parázna- a János Jelenései megfelelő szövegrészének szószerinti képi ábrázo­lása; a Babiloni parázna „nagy vizeken ül, a nagy vizek népek, melyeken ural­kodik"). 38

Next

/
Thumbnails
Contents